Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)

2016 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Kocsis Imre: Az első tanítványok meghívása Máté evangéliuma szerint (Mt 4,18-22)

KOCSIS IMRE

Az első tanítványok meghívása Máté evangéliuma szerint (Mt 4,18-22)

2. SZÖVEGMAGYARÁZAT

2. 1. Simon Péter és András meghívása: 18-20. versek

Í8. vers

Az esemény helyeként „Galilea tengerét” (την θάλασσαν της Γαλιλαίας) nevezi meg az evangélista. A „tenger” szó némi túlzás, bár az Ószövetség íróitól sem idegen, hogy ezzel a szóval illessék a mintegy 21 km hosszú és 12 km széles tavat (vö. Szám 34,11; Józs 13,27). Figyelemre méltó, hogy az Újszövetségben egyedül Lukács az, aki a „tó” (λίμνη) főnevet használja, és - bizonyára tudatosan - kerüli a „tenger” (θάλασσα) szót. Azt is megemlíthetjük, hogy a „Galileai-tenger” mellett egyéb megnevezések is ismertek. Ti- bériás tava (Jn 6,1; 21,1) — Genezáreti-tó (Lk 5,1). Az első megnevezés arra utal, hogy a tó nyugati partján feküdt a környék legjelentősebb hellenista városa (Tibénás), amelyet Heródes Antipász építtetett (Kr. u. 17—22 között). A Genezáreti-tó kifejezés az Ószövetségben említett „Kmneret” várossal (Józs 11,2; 12,3; 19,35; lKir 15,20) áll összefüggésben, amely város a tó északnyugati partján volt található. Az IMakk 11,67-ben a görög Γεννησαρ forma olvasható.7

Máté evangéliumában a Genezáreti-tó egészen a 16,12-igJézus működésének egyik központi helyeként jelenik meg.

Galilea tengerénél sétálva Jézus „két testvért” (δύο άδελφούς) pillant meg: Simont és Andrást. Feltűnő a voltaképp fölöslegesnek mondható „testvérét” (τον άδελφόν αϋτοΰ) megjegyzés András neve előtt. Az evangélista - éppúgy, mint a 21. versben Jánossal kapcsolatban — a testvériség eszméjét nyomatékosítja. Jézusnak a most formálódó közösségében a testvériség lelkiiletének kell dominálnia; „Ti mindnyájan testvérek vagytok” — tanítja később a Mester (23,8). Jézus követésével a vérségi értelemben vett testvérkapcsolat is új szintre kerül, hiszen az igazi összekötő kapocs immáron nem a közös szülőktől való származásban áll, hanem abban, hogy tanítványként Jézus testvéreinek és a mennyei Atya gyermekeinek tudhatják magukat (vö. 5,45; 6,9; 12,50; 23,9; 28,10).

A Simon név a héber Sémáéi (= Isten meghallgatott) kicsinyítő formája. A most bemutatásra kerülő Simon Péteren kívül Újszövetségben több személy is viseli ezt a nevet: például a buzgó Simon (Mk 3,16; Mt 10,4; Lk 6,15), aki szintén a Tizenkettő testületének a tagja; Jézus testvéreinek egyike (Mk 6,3; Mt 13,55); egy farizeus, akihez Jézus vendégségbe tér be (Lk 7,40); Cirenei Simon, akit a római katonák Jézus keresztjének vitelére kényszerítenek (Mk 15,21 és párh.) stb.

A Péter névvel kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy ez eredetileg nem helyettesítette a Simon nevet, hanem melléknév volt, amely a szóban forgó tanítvány különleges jellegét, illetve szerepét volt hivatott kidomborítani.8 Érdemes itt néhány etimológiai

7 A Galileai-tóval kapcsolatban bővebb információt nyújt Frankel, R. — Freyne, S. Art. „Galilee", in The Anchor Bible Dictionary II (1992), 879—899; Bösen, W., Galiläa. Lebensraum und Wirkungsfeld Jesu, Herder, Freiburg 1998,39-44.

Péter apostol személyével és jelentőségével kapcsolatban nagyon sok tanulmány és monográfia jelent meg a szakirodalomban. Itt csupán a legjelentősebbnek tartottakat említem: Cullmann, O., Petrus. Jünger — Apostel — Märtyrer, Zwingli Verlag, Zürich 21960; Brown, E. - Donfried, K. P. - Reumann, J., Peter in the New Testament. Augsburg Publishing House, Minneapolis 1973; Schnackenburg, R„ Petrus im Matthäusevangelium, in Á cause de I Lvangile. Melanges offerts ä Dom Jacques Dupont, Ccrf, Paris 1985, 107—125; Pesch, R., Die biblischen Grundlagen des Primats, Herder, Freiburg 2001; Gnilka, J.. Petrus und Rom. Das Petrusbild in den ersten zwei Jahrhunderten, Herder, Freiburg 2002; Uö, Péter szolgálata — Az újszövetségi megalapozás, in Hatalom és Karizma (szerk. Bcr.yik, öy.), JA fEPress, Szeged 2003, 29—38; Hengel, M., Der unterschätzte Petrus, Mohr Siebcck, Tübingen 2006;

144