Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Vince Krisztián: A nem teremtett lény fogalma és szerepe a keleti lelkiségben
A nem teremtett fény fogalma és szerepe a keleti lelkiségben VINCZE KRISZTIÁN bér számára az Istenben való részesülés. Ezek az energiák megkülönböztetendőek az Isten lényegétől, ami transzcendens mivolta miatt számunkra megismerhetetlen, közöl- hetetlen.”22 Palamasz a teózist a Szentlélek ajándékaként mutatja be, aki egyidejűleg adja magát és nem adja magát a hivő embernek.2' A Szentiélekben nem lehet részesedni lényege szerint, de megszentelő energiájában részesedhet az ember érdemeinek megfelelően. Ennek alapján a kegyelmi életünk nem tekinthető olyan kapott ajándéknak, amely birtokunkba kerül, s tárgyi dologként uralmat gyakorlunk felette. Sokkal inkább tekinthető a kegyelem a Szentlélek önajándékozásának, amit hitelesebb részünkről reláció, kapcsolat jellegűnek tekintem. Palamasz továbbfűzi még e gondolatot: Akik a kegyelmen keresztül átistenülnek, homotheoijá válnak, egészen egyek lesznek Istennel. Ez meglehetősen merész kifejezésnek tűnik, amit korábban az atyák írásaikban csak Knsztus esetében használtak. A palamita teológia azonban ezt kiteijeszti a szentekre, miközben azt állítja, hogy a kegyelmen keresztül anarchoi, azaz kezdetnélküliek és ateleutetoi, azaz vég nélküliek lesznek — nem azért, mert azzá váltak, ami Isten önmagában, ami Isten az O lényegét tekintve, hanem azért, mert Isten attribútumaiban részesülnek!24 25 26 Maga Hitvalló Maxi- mosz is használta a merész kijelentéseket, amely szerint az ember a kegyelem által „te- remtetlen lesz”, oly módon „kezdetnélküli, mint Melkizedek”.27 Mindezen merész fogalmak megértetésére Palamasz még egy analógiát is használ: Egy művész ügyessége, tehetsége részét alkotja lényének. Ez a tehetség abban mutatkozik meg természetesen, amit műalkotásként készít el, hiszen minden műalkotás a művész zsenialitását manifesztálja, ugyanakkor ez a tehetség, ez a képesség nyílván nem esik egybe magával a műalkotással. A műalkotás viszont csak azért az, ami, mert részesedik a művész tehetségében.21’ Mindez így egybecseng Maximosz véleményével, amely szennt „Isten azért alkotott minket, hogy isteni természetének részesülői lehessünk.”27 22 Palamasz elméletének előnyei teológiai szempontból elvitathatatlanok: Ha Istent egyáltalán nem lehetne megismerni, akkor a kereszténység tanítása értelmezhetetlen lenne számunkra. Ha Istennel kapcsolatban lehetünk, (márpedig ezt biztosan állítja a Szentírás, hiszen ez a keresztény hit alapvetése) akkor az a kérdés, hogy ez konkrétan milyen kapcsolatot is jelent. Ez a kapcsolat nem azt jelenti, hogy eközben Isten lényegét teljesen meg- ismeijük, hiszen istenségének fogalma alapján O meg nem ismerhető az emberek számára! Ettől függetlenül a Vele való kapcsolatunk azonban reális, azt is mondjuk, hogy ontológiai viszonyban állunk Vele, ami pontosan azt jelenti a palamita teológiában, hogy az isteni energia által vagyunk Vele kapcsolatban, s ha Istenből részesülünk, akkor ez az isteni energiából való részesedést jelenti. 23 „A bizánci teológusok úgy tartották, hogy az ember egy hihetetlen erős lehetőséget, isteni energiát hordoz magában, a Szentleiket, mely a szív legmélyén nyugszik... A szerzetest gyakran a Szentlélek hordozójának (pneuma- tophorosz) nevezik, mert fel tudta szabadítani önmagában, és követni tudta ezt az isteni energiáit. Az emberi szív mélyéről egyszer fölszabadított Lélek átalakítja az emberi személyt, megszabadítja kötelékeitől, és Isten felé viszi. Ez a változás, ez az átalakulás és átistenülés (mert alapvetően Isten idézi elő és Feléje irányul) erezhető cs nyilvánvalóvá válik.” Orosz A., A Jézus-ima, 357. 24 Russell, N., Theosis and Gregory Palamas, 370. 25 Rossum, J. van, Palamas and Aquinas, 35. 26 Palamas, On Divine Energies 39 (ed. Perrella, 1040.) 27 Vö. Maximus, Ep. 24/43 (PC, 91.609C, 640B) 107
