Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Puskás Attila: Kenózis és változhatatlanság Hans Urs von Balthasar teológiájában
Kenózis és változhatatlanság Hans Urs von Balthasar teológiájában PUSKÁS ATTILA mezhető a világ létrejötte mint a világ teremtése a Szentháromság életéből kiindulva (1. rész: Die Welt aus Gott)? A Filippi-levél kenózis fogalma a protológiai részben éppen csak felbukkan. A második egység második részének (Das Endspiel als militärisches Drama) Der Abstieg des Sohnes (A Fiú alászállása) c. fejezetében a kenózis alapgondolata, illetve a hozzákapcsolódó balthasari értelmező kifejezések középpontba kerülnek. Majd a könyv zárófejezetében ismét elszórtan megjelennek.34 A Theodramatik negyedik kötetének egésze úgy tekinthető, mint a harmadik kötet Kereszt és Szentháromság fejezetének a továbbírása, ahol a szerző már tárgyalta a Szentháromság immanens életének és oiko- nomiai kinyilvánulásának a viszonyát elsődlegesen a kereszteseményre fókuszálva. A negyedik kötetben ez a trinitárius látószög tágul ki horizontálisan a teremtéstől a beteljesedésig, vertikálisan a pokolraszállás mélypontjáig. Az egész köteten átívelő, a reflexiót mozgató alapprobléma Isten változhatatlanságának a kérdése a Szentháromságnak a világhoz való viszonyát illetően: a teremtés, a pokolraszállás és a beteljesítés isteni cselekvése, Isten és ember interakciója szempontjából. Hogyan kell értelmeznünk a világ eredetét a Szentháromságból, a Fiú alászállását az Istentől való teljes elidegenedettség állapotába, és a világ célba érkezését a Szentháromság közösségébe az Isten változhatatlanságát állító tétel fenntartása mellett? A kenózis tematikája ebbe a kontextusba illeszkedik. Balthasar a válaszadásba bevon filozófiai megfontolásokat (Aquinói Szent Tamás, Gustav Siewerth, Ferdinand Ulrich, Hegel), ókon egyházatyák, középkon, modern és kortárs teológusok értelmezéseit, szépírók, írók, költők (Claudel, Dante, Dosztojevszkij) intuícióit, szentek, misztikusok és lelki írók tapasztalatait (Bingeni Hildegard, Szienai Katalin, Assziszi Ferenc, Keresztes Szent János, Norvichi Juliana, Magdeburgi Mechtild, Tauler, Fisieux-i Teréz), de az egész művön végigvonuló és folyamatosan lnvatkozott fő forrását Adrienne von Speyr írásai jelentik. Balthasar közlése szerint Adrienne spirituális-teológiai intuíciói (pl. a descensust értelmező nagyszombatteológia) már az 1940-es évek közepétől hatottak rá és megjelentek korai műveiben, ám kifejezett hivatkozások nélkül.35 Feltételezhetően a balthasari kenózisértelmezésre is érvényes ez a kezdettől érvényesülő speyri inspiráció. Mivel azonban kölcsönhatásról van szó, aligha lehet utólag pontosan beazonosítani a ke- nózisértelmezés egyes elemeit illetően a biztos eredetforrást. Az mindenesetre jól látszik, hogy a Theodramatik negyedik kötetében hosszasan idézett speyri szövegrészekben felbukkanó meglátások és kulcsfogalmak (pl. Hinterlegung) nagy része már A három nap teológiájában is jelen van és döntő szerepet játszik.36 34 Balthasar, H. U. von, Theodramatik IV. Das Endspiel, Einsiedeln 1983 (továbbiakban: TD IV), 73-74; 232-243; 469-473. 35 Balthasar Adrienne hatásáról így nyilatkozik: „habozás nélkül már az első könyveimben felhasználtam az intuíciókat, melyeket közölt velem; a szenvedéssel és a pokollal kapcsolatos első tapasztalatok már jelen vannak a Das Herz der Welt (1945) című könyvemben, ahogy a Der Christ und die Angst (1951), a Die Gottesfrage des heutigen Menschen (1956), és egyéb írásokban.” Hans Urs von Balthasar, Erster Blick auf Adrienne von Speyr, Johannes Verlag, Einsiedeln 1968, 10k. „Adrienne von Speyr volt az, aki megmutatta a beteljesítő utat Ignácról (Loyolai) Jánosig, s ezzel alapot vetett a legtöbb dolognak, amit 1940-től megjelentettem. Az ő műve és az enyém sem lélektanilag, sem filológiailag nem választhatók el egymástól, egy olyan egész két fele, melynek közepe egyetlen alapzat.” Uő., Mein Werk- Durchblicke, Johannes Verlag, Einsiedeln-Freiburg 1990, 71. 36 A trilógia harmadik része, a Theologik a kenózis tematikájához már nem kínál lényegesen új szempontot. A korábban már tárgyalt olyan témakörökkel találkozhatunk ismét, mint rejtettség és kinyilvánulás, a kenózis elidegenedésként történő hegeli értelmezésétől való elhatárolódás, trinitárius és szotériológiai inverzió, őskenózis a Szentháromságban. A balthasari reflexió átfogó horizontja itt az isteni Igazság megvalósulásának (Theo-logik) és az Igazság Lelke működésének a mikéntje; a kenózis is ebből a látószögből értelmeződik. 75