Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Megfontolások az alapvető emberi jogok megalapozásának lehetőségeiről (A keresztény bölcselet kísérlete az alapvető jogok megalapozására)
KUMINETZ GÉZA Megfontolások az alapvető emberi jogok megalapozásának lehetőségeiről nek (és az abszolútumról való felfogásunk mintegy ezt képezi le!), akkor ez adja elvileg a legtárgyilagosabb értékelés lehetőségét. 4. Ha a keresztény hit meggyengül, ott a történelmi tapasztalat szerint teret szokott kapni a) az antiintellektualizmus: az igazság megvetésével, a szkepszis mérgével, b) az ököljog jut uralomra a valódi jog és erkölcs megvetésével. Az akarnokok, az erkölcsi törpék sokasodásával, akik nem jobbak, hanem csak többek akarnak lenni, vagyis mindenáron érvényesülni. Ez nem kedvez az igazi egyéniség, vágyás.a jellem kiművelésének, c) a racionalizmus a maga gépi, főleg haditechnikájával, nyomában a természet kizsákmányolásával, d) a kollektivizmus, az eltömegesedés, mely új rabszolgaságot termel ki (embertelenné válik a munka is). Ugyancsak veszedelmes térnyerő e) a lapos utilitarizmus, mely csak a kellemesre és a hasznosra irányítja az érzékeket, ami ezért előbb-utóbb kiábrándultságot vált ki.24 25 Mindezek a társadalmi folyamatok aztán illúzióvá teszik akár a szabadságot, akár az emberi közösséget, sőt, magát az emberi méltóságot és az azt kifejező emberi jogokat is. Minden világnézet óhatatlanul egyfajta hitben, reményben és szeretetben jut kifejezésre, amivel az én mintegy azonosítja magát. A vallás adja a legszélesebb értelmezési horizontot, s adja a világnézethez, a viselkedéshez a legszilárdabb legitimációt, mivel nem csak az emberi értelem és tekintély felhatalmazását adja, hanem az Istenét is. 4. AZ EMBERRÉ VÁLÁS ERKÖLCSI IMPERATÍVUSZA MINT KÖTELESSÉG ALAPOZZA MEG AZ EMBERI MÉLTÓSÁGOT, VALAMINT E MÉLTÓSÁGOT KIFEJEZŐ ÉS VÉDELMEZŐ EMBERI JOGOKAT Az ember ahhoz, hogy elfoglalhassa méltó helyét és rendeltetését a saját közösségében, a világban, először is biológiai, pszichológiai és szellemi szükségleteit kell a társadalomnak (a közjónak) biztosítani, illetve magának kell e szükségleteket előteremtenie. Másodszor meg kell szelídítenie érzelmi, és szellemi erőit, vagyis meg kell tisztítania szívét a destruktív érzelmektől, tudatát a tévedésektől, a romboló eszméktől. így az emberré válás kötelezettsége alapozza meg a különböző javakhoz való alapvető jogait. Hogy emberi jogainkkal megtanuljunk helyesen élni, világosan kell látnunk emberré válásunk szükségleteit. Ezért először is becsüljük meg a korábbi nemzedékek világnézeti és vallási tudatot tágító, gazdagító erőfeszítéseit. A történelem ugyanis nem velünk kezdődött. Ne felejtsük el XVI. Benedek pápa figyelmeztetését: A cselekvés bölcsesség nélkül vak, a bölcsesség szeretet nélkül terméketlen.23 A jogok, s az úgynevezett alapvető jogok is feltételezik a kötelességeket, és ezek nélkül önkénnyé lesznek. Az egyénijogok, ha elszakadnak a kötelességek ésszerű kereteitől, elszabadulnak és a gyakorlatilag határtalan, minden feltételt nélkülöző igények spirálisát hozzák működésbe. A jogok eltúlzása a kötelességek mellőzésébe torkollik. A kötelességek behatárolják a jogokat, mert olyan antropológiai és etikai keretekre figyelmeztetnek, amelyek igazságába az utóbbiak is beilleszkednek, ezért nem válnak önkényessé. így a kötelességek a jogokat erősítik. A kölcsönös kötelességekből való részesedés sokkal hatásosabban mozgósít, mint a jogok puszta követelése.26 Hasonlóan megfontolandó Peter Kreeft véleménye, melyet 24 Uo. 362—366. Noszlopi, L., Megmentő és felemelő szeretet (A mai tudomány a szerétéiről), Budapest 1975, 85—105, 137-154. 25 Vő. XVI. Benedek pápa, Szeretet az igazságban (enciklika), Budapest 2009, 39. 26 Uo. 59-60. 58
