Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: Teológiai irányzatok az Egyházban
Teológiai irányzatok az Egyházban KRANITZ MIHÁLY őrzésével és magyarázásával isteni parancsot teljesít és isteni szolgálatot lát el.23 A teológiai tanulmányokat kezdőknek és folytatóknak ezért a hit és a teológia evangéliumra épített egyháziasságát kell elfogadniuk, mivel senki sem beszélhet a maga nevében, mivel éppen az egyházhoz való tartozás követelménye, hogy — Krisztus nyomában, akivel a keresztények útjuk során találkoznak — jelenvalóvá tegyék ma az evangéliumot. A hitnek ez az apostolisága magán viseh a teológia egyházi és „dogmatikai” vagy normatív szabályozását. Nem könnyű, de nem is lehetetlen ennek a magatartása egy olyan posztmodern környezetben, ahol a történelmi emlékezetvesztés következtében a keresztény Ilit kifejezései érdeklődést eredményezhetnek.24 FERENC PÁPA ÉS A TEOLÓGIA Gyakran hallani, hogy Ferenc pápa üzenete alapvetően pasztorális, és teológiailag nem tudományos. Mégis elmondható, hogy kijelentéseinek és írásainak súlya van. A La Ci- viltá Cattolica és a Pápai Gergely Egyetem 2014. március 27—28. között kerekasztal-kon- ferenciát szervezett a következő címmel: Ferenc pápa intellektuális gyökerei - A pontifikátus első éve. Ezen a megbeszélésen részt vett Juan Carlos Scannone (1931-) argentin jezsuita, aki korábban Jorge Mario Bergoglio, Ferenc pápa tanára is volt. Scannone egy7 tanulmányban mutatta be a szentatya teológiai hátterét, említve „a népek teológiáját”, mely közel áll a felszabadítási teológiához.25 Az 1960-as évektől megjelenő „népteológiának” két jellegzetessége van: a szegények melletti kiállás (preferential option for the poor), valamint a „láss, ítélj, cselekedj" felhívás, mely a belga Joseph Leo Cardijn bíborosnak (1882-1967), a Keresztény Munkásifjú Mozgalom Jeunesse Ouvnére Chrétienne) alapítójának a módszerére épül.26 Ferenc pápa azonban nem egyszerűen a felszabadítási teológiát követi, ő a kultúrára és a népi vallásosság értékes szempontjaira is hangsúlyt helyez, melyek nem találhatók meg a felszabadítási teológia irányzataiban.27 A pápát a szegények melletti elkötelezettsége ellenben mégis közel viszi a felszabadítási teológiához.28 23 DV 12. 24 Theobald, Chr., La lezione di teológia. Sfide dell’insegnamento nella postmodernitá, 15—16. 25 Scannone, J. C., Papa Francesco é la teológia delpopolo, in La Civiltá Cattolica 165 (2014/1), 571-590. Lásd még: Galli, C. Μ., II ritomo del popolo di Dio. Ecclesiologia argentina e riforma della Chiesa, in 71 Regno (15 maggio 2015), 294-300. 26 XXIII. János pápa elfogadta ezt a pasztorális módszert, és a II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes pasztorális konsti- túciója is átvette. Vő. XXIII. JÁNOS pápa, Materet magistra, 236, in Az egyház társadalmi tanítása, SZÍT, Budapest 1993, 153: „Egy társadalmi tanítás elveit rendszerint három fokozatban valósítják meg: az első a valóságnak megfelelő helyzetfelmérés; a második a pontos ítéletalkotás, a tényleges helyzet összevetése az elvekkel; végül a harmadik annak megállapítása, mit lehet és mit kell tenni... E folyamat három lépcsőjét sokan ezzel a három szóval illetik: »felmérés«, »ítéletalkotás«, »cselekvés«.” Gaudium et spes, 4, in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, SZÍT, Budapest 2000, 651: „Az egyháznak mindig kötelessége vizsgálni és az evangélium fényénél értelmezni az idők jeleit azért, hogy minden nemzedéknek megfelelő módon tudjunk választ adni az emberek örök kérdéseire a jelen és az eljövendő élet értelméről, és e kettő összefüggéseiről.” 27 Az uruguayi jezsuita teológus, Juan Luis Segundo (1925-1996) élesen bírálta az argentin teológiát, ám a perui teológus, Gustavo Gutiérrez (1928—) megengedőbb a nép teológiájával kapcsolatban, de különbséget tesz az argentin teológusok „szociokulturális közvetítése” és mások „szociogazdasági közvetítése között. Segundo az argentin népteológusokat helytelen és megtévesztő szóhasználatuk miatt ítéli el. Vö. Whelan, G., Theological method in Ενangeliigaudium, in Gregonanum 96,1 (2015), 52. 28 Zechmeister, Μ., Jorge Mano Bergoglio - Der Papst der Befreiungstheologie, in Arme Kirche - Kirche fur die Armen: ein Wiederspruch? (szerk. At, J.-Väthröder, K.), Echter-Verlag, Würzburg 2014, 26-35. A felszabadítási teoló45
