Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Kocsis Imre: Az 1. Timóteus-levél Krisztus-himnusza
KOCSIS IMRE Az 1. Timóteus-levél Krisztus-himnusza 1. AZ lTim 3,16 RELATÍV ÖNÁLLÓSÁGA, MŰFAJA, EREDETE ÉS SZERKEZETE 1.1. Relatív önállóság és műfaj Mindenekelőtt álljon itt a 3,16 szövege magyar fordításban: 3,16a:- És elismerten nagy a jámborság titka. 3,16b: Aki kinyilváníttatott testben, igazolást nyert lélekben, megjelent angyaloknak, hirdetve lett nemzetek között, hittel fogadtatott világban, felvitetett dicsőségben. A 3,16 logikailag szorosan kapcsolódik az előző versekhez (3,14-15), ugyanakkor formailag és tartalmilag egyedi vonásokat mutat. Előzőleg a buzdítás (parainézis) dominál, és az egyházról olvashatók fontos megjegyzések. A 3,16b-ben ellenben hat rövid hitvalló kijelentés áll előttünk, s a figyelem Krisztusra és az ő életművére irányul. A 3,16a átvezető szerepet tölt be az egyházra vonatkozó, buzdító jellegű mondatok és a krisztológiai tanítást hordozó kijelentések között. Műfajilag a kutatók többnyire himnusznak nevezik a 3,16b tartalmát.3 Mindazonáltal azt sem lehet tagadni, hogy az itt leírtak, főleg az első két kijelentés a „test — lélek” párhuzammal, rokonságot mutatnak a hitvallásformulákkal (vö. Róm 1,3—4; lKor 15,3—5; lPét 3,18). Ám a szigorú logikai rend hiánya, az ünnepélyes (dicsőítő) hangnem, a vonatkozó mellékmondatok és a párhuzamos sorok (parallelismus membrorum) azt jelzik, hogy himnikus szöveggel állunk szemben.4 1.2. Eredet A kutatók általában azt tartják, hogy a 3,16b himnikus szövege eredetileg olyan őskeresztény himnusz volt, amelyet az 1. Timóteus-levél szerzője5 már mint ismert szöveget iktatott be művébe.6 Ezt a következtetést a szöveg több sajátossága is alátámasztja. A himnusz nyelvtani szempontból nem kapcsolódik jól a 16a vers mondatához, amelyben ez 3 A 2. lábjegyzetben említett tanulmányok és kommentárok szerzői közül egyedül B. L. Martin nem használja a himnusz szót műfaji megjelölésként, sőt — úgy tűnik - semmiféle műfaji meghatározást sem ad. Megelégszik azzal az egyszerű kijelentéssel, hogy az lTim 3,16 Krisztusról szóló tanítást tartalmaz. Vö. Martin, B. L., í Timothy 3:16, 105. 4 W. Metzger (Christushymnus 22) szerint a 3,16b egy homológiához igen közel álló himnuszt tartalmaz. L. Oberlinner (Erster Timotheusbrief, 162) egyértelműen himnusznak nevezi ugyan a szöveget, ám hozzáteszi, hogy ez a himnusz egy krisztológiai hitvallást foglal magába. Egészen egyedi K. Berger álláspontja, miszerint a vizsgálandó rövid szakasz nem más, mint az enkómíon műfaj-kategória különleges formája (enkómion passzív alakokkal). Berger, K., Formen und Gattungen im Neuen Testament, A. Francke, Tübingen 2005, 402. 5 A kutatók többnyire úgy tartják, hogy a pasztorális levelek az I. század végén keletkeztek. Pál apostol egyik tanítványa írta őket azzal a céllal, hogy korának problémáira Pál szellemében, s a páli örökség alapján adjon választ. Mindazonáltal a közvetlen pali szerzőségnek is vannak képviselői. A kérdés bővebb ismertetéséhez vö. KOCSIS, I., Bevezetés az Újszövetség kortörténetébe és irodalmába II, SZÍT, Budapest 2011, 167-173. 6 A 2. lábjegyzetben említett szerzők túlnyomó többsége ezt a nézetet képviseli. Kivételt képez L. T. Johnson és B. L. Martin: ők ugyanis nem foglalkoznak hagyománytörténeti kérdésekkel. 30
