Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Dolhai Lajos: Másodlagos zsinati mariológiai szövegek
Másodlagos zsinati mariológiai szövegek DOLHAI LAJOS az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele, és ha tiszteletben van része az egyik tagnak, mindegyik örül vele”.19 Ez az alapja annak, hogy az egyházban kezdettől fogva meg volt a kettős közbenjárás: az élők imádkoznak az elhunytakért, a szentek pedig közbenjárnak értünk.20 3. MÁRIA ÉS A NEM KATOLIKUS KERESZTÉNYEK 3.1. Az egyház és a nem katolikus keresztények közötti sajátos viszony kifejtésekor is találkozunk a manológiával. A Lumen gentium fontosnak tartja megemlíteni az ortodox egyházak Mária-tiszteletét: „Többnek közülük püspöksége is van, ünnepük az eukarisz- tiát, s ápolják a tiszteletet az Istenszülő Szűz iránt.”21 Főként az ökumenizmusról szóló zsinati határozat tárgyalja a katolikusok és a nem katolikus egyházak közötti hitbeli egység és különbözőség kérdését.22 Az Unitatis redintegratio hangsúlyozza, hogy az ortodox egyházak közelebb állnak hozzánk, mint a protestánsok, mert apostoli eredetűek, hitbeli kérdésekben lényegik eltérés nincs tanításuk és a katolikus egyháza tanítása között, továbbá van érvényes papságuk, szentmiséjük és vannak szentségeik.23 Az ökumenizmusról szóló határozat azt is megjegyzi, hogy „liturgiájukban a keletik szebbnél szebb himnuszokkal magasztalják a mindenkor Szűz Máriát”.24 Nemcsak II. János Pál pápa,25 hanem a korábbi pápák26 is elismerőleg nyilatkoztak a keleti keresztények bensőséges Mária tiszteletéről. 3.2. A keleti katolikus egyházakról szóló nyilatkozat, az Orientalium ecclesiarum szerint Máriának, a „Legszentebb Istenszülőnek” a közbenjárását is kérnünk kell azért, hogy megvalósuljon a keresztények egysége.27 Figyelemreméltó, hogy a dokumentum az ökume- né jegyében jellegzetes keleti megnevezéssel említi Máriát, hiszen Keleten a Szűzanya leggyakoribb megnevezése: Istenszülő. A III. egyetemes zsinat a nesztonánus eretnekséggel szemben dogmaként kijelentette, hogy Máriát Istenszülőnek (theotokosz) nevezhetjük. Mária Isten anyjává lett, Isten Fiának az ő méhében történt emberi fogantatása által: „Isten anyja nem úgy, mintha az Isten igéje belőle vette volna isteni természetét, hanem, mert értelmes lélekkel ellátott szent testét vette tőle, amellyel az Ige személyében egyesült és test szerint született.”28 A theotokosz latinul: Dei Genetrix. Nyugaton e helyett mégis inkább az Istenanya (latinul: Mater Deí) kifejezés teijedt inkább el annak érzékeltetésére, hogy Mána anyasága nem korlátozódott csak a szülésre. Mária Jézus életében, nyilvános működése idején is ott volt a megváltó Jézus mellett, a „maga módján” részt vett a megváltás művében. A „legszentebb” jelző is figyelemreméltó. Az ősegyházban főleg a keleti egyházatyák hangsúlyozták Mária (élet)szentségét. Caesareai Euszébiosz (t339) óta a panagia (= egé19 lKor 12,26. 20 Vő. Alszeghy, Z., Az ember jövője, TKK, Róma, 1981, 111-115. 21 LG 15. 22 Vő. UR 15. 23 Vő. UR 14—18. 24 UR 15. 25 Vő. II. JAnos Pál pápa, Redemptoris Mater encikiika, 31-35. 26 XI. Plusz pápa, Remm orientalium, 1928. szept. 8.; XII. Plusz pápa, Orientalis Ecclesiae, 1944. ápr. 9. 27 Vő. OE 30. 28 DH 251. 21
