Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 3-4. szám - Puskás Attila: Megújulás a pneumatológiában és a Szentlélekről szóló tanítás Gál Ferencnél
PUSKÁS ATTILA Megújulás a pneumatológlában és a Szent lélekről szóló tanítás Gál Ferencnél 1. A PNEUMATOLÓGIAI MEGÚJULÁS TÉNYEZŐI A ZSINAT UTÁNI KATOLIKUS TEOLÓGIÁBAN A II. Vatikáni Zsinat a biblikus, patrisztikus és liturgikus mozgalom gyümölcseit felhasználva új lendületet adott a Szentlélekről szóló tanítás elmélyítésének. VI. Pál pápa ezt a feladatot a következőképpen fogalmazta meg néhány évvel a zsinat után: „A zsinat krisz- tológiáját és különösképpen ekkléziológiáját a Szentlélek új tanulmányozásának és új tiszteletének kell követnie, úgy mint a zsinati tanítás nélkülözhetetlen kiegészítése”.6 Ha a zsinat utáni magisztériumi megnyilatkozásokat, a teológiai irodalmat és az ökumenikus párbeszéd dokumentumokat megnézzük, akkor érzékelhetjük a Szentlélekről szóló tanítás egyre teljesebb kidolgozását, illetve a pneumatológiai látószög érvényesítésének törekvését a teológiai kérdések legkülönbözőbb területem. A Szentlélekről szóló tanítás elmélyülése újabb és újabb szempontokkal gazdagodott a zsinat utáni időszak magiszténumi megnyilatkozásaiban. A Szentlélekről szóló jelentős tanítóhivatali dokumentum II. János Pál pápa Dominum et Vivificantem kezdetű encikhkája.7 8 A körlevél első része főként a János evangéliumban olvasható búcsúbeszéd alapján úgy mutatja be a Szentleiket, mint az Atya és a Fiú teremtetlen szeretet-ajándékát már magában a Szentháromság belső életében, mely aztán ajándék lesz a megtestesült Fiú embersége számára is, aki ily módon Fölkentként, Krisztusként ajándékozza a Lelket az embereknek/ A dokumentum az ágostom pneumatológia nyomán halad, amikor „donumként” és „caritasként” szemléli a Lélek isteni valóságát. Ezt az alapgondolatot az interperszonális trinitárius modellbe illeszti, melyben az isteni élet lényege szeretetként fogalmazódik meg. A Lélekben a Háromságos Isten teljes belső élete ajándék, az isteni.sze- mélyek közötti kölcsönös szeretet cseréje lesz. A Lélek személyes sajátosságának a meghatározása ily módon úgy történik, hogy ő Isten, aki az ajándék módján létezik, a szere- tet-lét személyes kifejeződése.9 A körlevél második része a Jn 16,7 k. kijelentésének az értelmezését adja, amikor kifejti, hogy nnt jelent a Szentiéleknek az a tevékenysége, hogy meggyőzi a világot az igazságról és a bűnről. A bűn eredetének és gyökerének a feltárása után10 a körlevél arról beszél, hogy az Atya irgalmas segítségét hogyan valósítja meg a Szentlélek, aki az igazság Leikeként a lelkiismeretben szembesíti az embert saját bűneivel, meghív a megtérésre és tanúsítja az Atya megbocsátó jóságát.11 A szenthárom- ságtani és szótériológiai gondolatmenet után a körlevél befejező része az életet adó Lélekről szól, aki megújítja az embert, reményt ad neki és beteljesedéshez vezeti. A világ 6 1973. jún. 6-án mondott beszéde. VI. Pál Euangelii nuntiandi kezdetű apostoli buzdításában (1974) így fogalmazza meg a Szentlélek szerepét a világ evangélizálásában: „A Szentlélek az evangélium fő munkálója. O indít az evangélium hirdetésére, és ő készíti fel bensőleg a szíveket, hogy befogadják az üdvösség szavát. De azt is mondhatjuk, hogy ő az evangélizálás célja és beteljesítője: ő alkotja meg az „új teremtményt”, az új embert. Ennek az új embernek a kialakítása az evangélizálás célja, a sokféleség egységében az egyházi közösségen belül. A Szentlélek segítségével hatol be az evangélium a világ szívébe, mert a Szentlélek segít felismerni „az idők jeleit”, az Istenjeleit, amelyeket történelme során az evangélizálásnak kell mindig fölfedeznie” (JEN75). Ugyancsak VI. Pál pápa Marialis cultus kezdetű apostoli buzdításában (1974) arra hívta a pásztorokat és teológusokat, hogy tanulmányozzák a Szentlélek és a Boldogságos Szent Szűz kapcsolatát az üdvösség rendjében. 7II. János Pál pápa, Dominum et Vivificantem, enciklika, SZÍT, Budapest 1986. Továbbiakban: DeV. 8 DeV 26. 9 DeV 10-11. 10 DeV 33-35. 11 DeV 48. 204
