Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Dolhai Lajos: Másodlagos zsinati mariológiai szövegek
Másodlagos zsinati mariológiai szövegek DOLHAI LAJOS 1. IMPLICIT UTALÁS A DEI VERBUMBAN „Ez az apostoloktól származó hagyomány a Szentlélek segítségével az egyházban kibontakozik: egyre teljesebb lesz az áthagyományozott dolgok és szavak megértése, részben a hívők elmélkedése és keresései folytán, akik a szívükben el-elgondolkodnak rajtuk (vő. Lk 2,19.51)”. Könnyen felfedezhető, hogy Máriára utal a Dei Verbum 8. pontjának idézett mondata. Isten szavát egyre jobban megérthetjük, ha Mária példáját követjük, akiről Lukács evangélista megjegyezte: „Mária mind emlékezetbe véste szavaikat, és szívében gyakran elgondolkodott rajtuk.”2 A Lk 2,19 Máriára irányítja a figyelmet, aki hívő módon fontolgatja az által megtapasztalt és a pásztoroktól hallott események értelmét. Annt Mária az angyali üdvözletkor, az Erzsébetnél tett látogatáskor és a gyermek Jézus templomban való bemutatáskor hallott és átélt, kimeríthetetlen forrása volt elmélkedésének, amely segítette őt abban, hogy mindig igent mondjon az Isten akaratára. Stöger exegézise szerint „Mária példaképe mindazoknak, akik helyesen fogadják be az igét, példaképe a hívőknek és így az egyháznak, amely Krisztust a hit által magába veszi és magában hordja”.3 2. MÁRIA ÉS A LITURGIA 2.Í. Mária megünneplésének fontosságára és miértjére mutat rá a Sacrosanctum concilium liturgikus konstitúció. Nyilvánvaló, hogy a liturgikus év legfőbb célja Krisztus misztériumának megünneplése,4 de ez nem záija ki, hogy Szűz Máriának is legyenek ünnepei és a szenteknek emléknapjai.5 A zsinati megfogalmazás szerint azért tiszteljük Szűz Mánát, a megváltó Jézus anyját, mert őt „elszakíthatatlan kötelék fűzi Fiának üdvösségszerző művéhez”.6 Valóban, Mária-tiszteletünk legfőbb oka és magyarázata, hogy Mária Isten akaratából Jézus anyja lett, és sajátos módon közreműködött a megváltás művében. A szöveg szerint Máriára úgy is tekinthetünk, mint a „megváltás legkiválóbb gyümölcsére”. Más megfogalmazások szerint Mária „a megigazult ember mintaképe”.7 Meglepő lehet számunkra, hogy Karl Barth, a nagy protestáns teológus is ezt állítja: „Isten anyja a római katolikus teológiában eredeti elve, őstípusa és sűrített foglalata annak a teremtménynek, aki Isten megelőző kegyelme alapján együttműködik tulajdon üdvössége megvalósulásában.”8 Würzburgban ökumenikus mariológiai konferenciát tartottak 2000-ben, amelyen a Mária és a közös nyilatkozat a megigazulás tanításáról című előadást kísérte a legnagyobb érdeklődés. A protestáns előadó kijelentette, hogy ha Mária személye — ha őt úgy tekintjük, mint „a megigazultak mintaképét” és az „egyház ősmintáját” — elfogadható és tisztelhető az evangélikusok egyházban is. Van tehát egy olyan alapvető hitigazság, amelyből kiindulva lehetséges a teológiai párbeszéd még a mariológiai kérdésekben is. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy a Mária-tisztelet és a megigazulásról szóló közös nyi2 Lk 2,19. 3 Stöger, A., A Lukács-evangélium, Prugg Verlag, Eisenstadt 1975, 51. 4 Vő. SC 103. s Vő. SC 104. 6 SC 103. 7 Vő. Például ilyen címen tárgyalja a mariológiát az Előd-dogmatika. 8 Barth, K. Kirchliche Dogmatik 1/2, 1990, 157. 19
