Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 3-4. szám - Laurinyecz Mihály: A megtérés közösségi formái Ferenc pápa Evangelii Gaudium című apostoli buzdításában
5. A PASZTORÁLIS VAGY LELKIPÁSZTORI MEGTÉRÉS A missziós lelkűiét ki van szolgáltatva a relativizmusnak, kisebbrendűségi érzésnek,42 az individualizmusnak, válságban van identitása, lanyhult a lendülete.43 Meg akaijuk-e ismertetni a hitetlenekkel az evangélium örömét? Ha bennünk nem él annak tüze, nehezen tesszük. Miért van az, hogy bizonyos vallások nem akarnak nyugodni, ha mások nem követik útjukat? Pusztán erőszakból vagy meg nem értésből? Nem! Ott van annak a meggyőződése, hogy az igaz hit birtoklása üdvösséget szolgál. Az igazságot pedig érvényre kell juttatni a megfelelő eszközökkel: „Remélem, hogy minden közösség gondoskodik arról, hogy igénybe vegye a szükséges eszközöket ahhoz, hogy előbbre jussunk egy lelkipásztori és missziós megtérés útján, amely nem hagyhatja a dolgokat úgy, ahogy jelenleg vannak. Most nem elegendő az »egyszerű adminisztráció«. A Föld minden régiójában létre kell hoznunk az »állandó misszió állapotát«.”44 Ez a folyamat legyen megújuló struktúrájú, kifelé terjedő és nyitott, misszióra tekintő,45 utalva II. János Pál pápa írására. Buzgóság, bátorság, a kereszt zászlajának fölemelése legyen a harcos gyengédséggel útmutatója a mi keresztény életünkben is.46 Ha nem is hasonlóak más vallási közösségekkel az eszközeink, a személyes és elkötelezett kapcsolatok felvállalása ez az út.47 „Az egyetlen út a másokkal való találkozás elsajátítása igazságos magatartással, becsülve és útitársként fogadva el őket, belső ellenállás nélkül.”48 Kerülendőek a népi vallásosságnak azok a formái, melyekben a hangsúly „csupán bizonyos csoportok hagyományainak külsőségeire vagy feltételezett magánkinyilatkoz- tatásokra helyeződik, melyeket abszolutizálnak. Létezik egy bizonyos kereszténység, amely áj tatosságokból áll, és jellemzője, hogy önközpontúan és érzelgősen éli meg a hitét, ami valójában nem felel meg a hiteles „népi jámborságnak”. Egyesek támogatják ezeket a kifejezési formákat, anélkül hogy törődnének a hívők társadalmi előmozdításával és nevelésével. Bizonyos esetekben azért teszik ezt, hogy gazdasági előnyökhöz jussanak vagy valamiféle hatalmuk legyen mások fölött.”49 Nagyon kemény önkritika ez egyházunk benső életéről. LAURINYECZ MIHÁLY A megtérés közösségi formái Ferenc pápa Evangelii Gaudium című apostoli buzdításában 6. A KÖZÖSSÉGEK MEGÚJULÁSA Ne gondoljuk, hogy a plébániai struktúra elavult, épp ellenkezőleg, formálhatósága miatt nagyon jó a tanulékonyságra és missziós kreativitásra: ez a megtérés alapja. De felül kell vizsgálni ezt, mert még nem hozta meg a kellő gyümölcsöket. A plébániai közösségnek is meg kell újulnia, és közelebb kell kerülnie az emberekhez, a részvétel terévé kell válnia.50 42 EG 80. 43 EG 78. 44 Evcmglü Gaudium 25, vö. http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=451#EG025. 45 II. JÁNOS PÁL pápa, Ecclesia in Oceania, szinódus utáni apostoli buzdítás (2001. XI. 22.), 19: AAS 94 (2002), 390. 46 EG 85. 47 EG 90. 48 EG 91. 49 EG 70. 50 EG 28. 186
