Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)

2015 / 3-4. szám - Laurinyecz Mihály: A megtérés közösségi formái Ferenc pápa Evangelii Gaudium című apostoli buzdításában

4. AZ EGYHÁZ A MEGTÉRÉS ÚTJÁN Ahhoz, hogy az egyház élete megváltozzon, reflexióra van szüksége. Meg kell ismernie önmagát Krisztus mintájának tükrében. Ez az egyház lelki tükre.31 Az egyház sokszor úgy viselkedik, mintha a kegyelem ellenőre, nem pedig segítője lenne, ám nem vámhivatal, hanem atyai ház kell, hogy legyünk.32 A biztonság, az üdvös­ség útjának birtoklása zárt közösséget teremt — veteti észre velünk Ferenc pápa. Ezért ,,az a félelem mozgat minket, hogy be ne zárkózzunk a hamis védelmet nyújtó struktúrákba, a törvényekbe, melyek kérlelhetetlen bírákká formálnak bennünket; olyan szokásokba, amelyekben nyugodtnak érezzük magunkat, miközben odakinn éhező sokaság van”.33 A szürke pragmatizmus kísértése hatékonyan veszi el az egyház lendületét, hivatko­zik Ferenc pápa Joseph Ratzinger előadására.34 De a szekularizáció megállításával a transzcendencia hangsúlyozása és a személyes és társadalmi bűn létének fenntartása ellen­súlyozza a világban levő hiányosságokat.35 Sok pozitív példa áll előttünk ezen az úton: „Az egyház egyes tagjainak bűnei, va­lamint a saját bűneink felett érzett fájdalmunk és szégyenkezésünk nem feledtetheti, hogy hány keresztény ember adja oda az életét szeretetből.”36 De „senki nem vállalkoz­hat csatára, ha nem bízik teljesen a győzelemben. Aki bizalom nélkül indul neki, már előre elvesztette a csata felét, s elássa talentumait.”37 Sajátos kísértés az egyház hibáit felismerő és számon tartó ember magatartásában az „a spirituális világiasság, mely képes elrejtőzni a vallásosság, sőt az egyház szeretetének látszata mögött is”. Ez „abban áll, hogy nem az Úr dicsőségét, hanem az emberi dicsősé­get és a személyes jólétet keressük”.38 Ez tulajdonképpen a látszatvallásosság, mely „nem mindig társul nyilvános bűnökkel, és kifelé minden korrektnek látszik”.39 Nagy a kísér­tésünk, hogy „mint a lelki élet mesterei és a lelkipásztorkodás szakértői, üresen töltsük az időt, arról tárgyalva, hogy »mit kellene tenni« - ez a »tenni kellene« bűne -, mint akik a pálya széléről adják az utasításokat. Szabadjára engedjük képzeletünket, és elveszítjük a kapcsolatot a hívő népünk megszenvedett valóságával."40 Az egyházon belüli feszültségek gyógyítására ajánlja a szentatya: „Imádkozni olyas­valakiért, akivel haragban vagyunk, szép lépés a szeretet felé, ráadásul evangelizáló cse­lekedet. Tegyük meg még ma! Ne hagyjuk, hogy elrabolják tőlünk a testvéri szeretet ideálját!”41 A konkrét tettekben megnyilvánuló megtérés az, aminek értelme van. A megtérés közösségi formái Ferenc pápa Evangelii Gaudium című apostoli buzdításában LAURINYECZ MIHÁLY 31 Vö. VI. PAl pápa, Ecclesiam suam enciklika (1964. VIII. 6.), 10: AAS 56 (1964), 611-612. 32 Vö. EG 47. 33 EG 49. 34 Ratzinger, J., A hit és a teológia aktuális helyzete (Előadás a Latin-Amerikai Püspöki Kotiferenciák Hittant Bizottsá­gai elnökeinek találkozóján a mexikói Guadalajarábati 1996-bari), in L’Osservatore Romano (1996. XI. 1.). Vö. még: A Latin-Amerikai és Karibi Püspökök V. ÁltalAnos Konferenciája, Aparecidai dokumentum (2007. VI. 29.), 12. 35 Vö. EG 64. 36 EG 76. 37 EG 85. 38 EG 93. 39 EG 93. 40 EG 96. 41 EG 101. 185

Next

/
Thumbnails
Contents