Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: Az irgalmasság témája a Rendkívüli Szentévben
Az irgalmasság témája a Rendkívüli Szentévben KRANITZ MIHÁLY A búcsúk katolikus tanítását a történelem során többször félreértették. II. János Pál pápa 1999. szeptember 29-én az általános kihallgatás során szólt a búcsú lényegéről, melyet a 2000. jubileumi évre való felkészülésként magyarázott.29 A búcsúkról szóló tanítás a teológia, a jog és a népi vallásosság fókuszában található. A redemptio és főleg a remissio latin kifejezésekből eredő fogalom a büntetés elengedésére vonatkozik (indulgentia est remissio coram Deo poenae temporalis pro peccatis).30 Gyakorlata az ősegyházra vezethető vissza, ahol a súlyos bűnök (gyilkosság, házasságtörés, hittagadás stb.) hosszabb és súlyosabb büntetést kaptak elégtételül. A közösségbe való visszafogadáshoz bűnbánatban és vezeklésben éveket kellett eltölteni, melynek tartama a püspök büntetéselengedése (remissio) révén lerövidülhetett helyettesítő módon, mint például egy zarándoklat elvégzése által.31 Ehhez a gyakorlathoz járult a III. századra visszavezethető másik eljárás, mégpedig a hitvallók beavatkozása, akik az „elengedés javait” adták a hitüket elhagyó, de bűnüket megbánó keresztényeknek. Itt egyfajta kiváltásról volt szó. A hitvallók szenvedése és érdeme valamilyen módon átszármazott a bűnbánóra, és a hűség ereje az elbukott segítségére sietett.32 A jubileumi szentév különleges módon Isten számára fenntartott idő, az Úr kegyelmének esztendeje, de egyúttal az örömé, a bűntől való szabadulásé.33 ISTEN IRGALMASÁGÁNAK KÖZVETÍTÉSE AZ EGYHÁZ ÁLTAL VI. Pál pápa az Evangelii nuntiandi kezdetű írásában kifejti, hogy Isten az üdvösséget megadhatja saját rendkívüli útjain is annak, akinek akarja, és ezeket az utakat csak ő ismeri.34 35 A megtestesülés azért ment végbe, Isten Fia azért lett emberré, hogy szava és élete által megnyissa az emberiség „rendes útját” is az üdvösségre.33 Az egyháznak Isten üdvösségét kell közölnie a világgal és minden emberrel. Épp ezért „az irgalmasság egyházának kell lennie”. Az egyház egész pontosan Isten irgalmából áll fenn, és Isten az, aki az egyházon keresztül a saját irgalmát közli az emberrel.36 Magához Istenhez tartozik tehát az irgalom. Jézus maga is arra szólít lel minket, hogy legyünk irgalmasak, mint az Atya: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne váljatok. így nagy jutalomban részesültök, a Magasságos- nak lesztek a fiai, hisz ő is jó a hálátlanokhoz és a gonoszokhoz. Legyetek hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.”37 A Zsidó-levélben kifejezett felszólítást találunk ajócseleke29 Vö. Giovanni Paolo II, Udienza generale, Mercoledi, 29 settembre 1999, https://w2.vatican.va/content/ john-paul-ii/it/audiences/1999/documents/hfjp-ii_aud_29091999.html. (A kutatás ideje: 2015. november 12.) Vö. Az egyházi törvénykönyv, 992. kánon (szerk., ford., magy. Erdő Péter), SZÍT, Budapest 2015, 521. 30 Vö. Az egyházi törvénykönyv, 992. kánon (szerk., ford., magy. Erdő Péter), SZÍT, Budapest 2015, 521. 31 Vö. Armogathe, J.-R., Le indulgenze, dono totale della misericodia di Dio, in Communio 221 (luglio-agosto-set- tembre 2009), 40. 32 Uo. 33 Az első szentévet VIII. Bonifác pápa hirdette meg Krisztus születésének 1300. évfordulóján. Az elmúlt évszázadban 1900-ban, 1925-ben, 1933-ban (a megváltás rendkívüli szentéve), 1950-ben, 1975-ben, 1983-ban és 2000- ben Jézus születésének alkalmából rendeztek jubileumi szentévet. Ezek mellett természetesen egy-egy hittartalomnak is hirdettek különleges évet (Mária éve, a Hit éve, a Papság éve, a Megszentelt élet éve stb.). Lásd: II. JÁNOS PÁL pápa, Incarnationis mysterium (bulla a 2000. év nagy jubileumáról), 5., SZÍT, Budapest 1999, 13-14. 34 Vö. Evangelii nuntiandi, 80; Ad gentes, 7; Gaudium et spes, 22. 35 Vö. Evangelii nuntiandi, 80. 36 Vö. Róm 9,15: „Azon könyörülök, akin akarok, és azzal vagyok irgalmas, aki nekem tetszik. 37 Vö. Lk 6,35-36. 179
