Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: Az irgalmasság témája a Rendkívüli Szentévben
KRANITZ MIHÁLY Az irgalmasság témája a Rendkívüli Szentévben detekre: „A jótékonyságról és az adakozásról ne feledkezzetek meg, mert az ilyen áldozat kedves az Istennek.”38 A Jakab-levél ezt még inkább részletezi: „Isten és az Atya szemében ez az igazi tiszta vallásosság: meglátogatni nyomorukban az árvákat és az özvegyeket.”39 Az egyház jellemző magatartása tehát az irgalom, ezért mint „tábori kórház” mindig a helyszínen, a „terepen” van („ospedale da campo”) olyan „szamaritánus egyházként”, amely az emberiség mindennapi tragédiáinak a közelében él.40 Az irgalmasság napjainkban sokaknak „nehéz” szó.41 A teológusok egyöntetű véleménye, hogy csodálkozva, sőt megrettenve vehetjük tudomásul, hogy a lexikonokban és a dogmatikus teológia kézikönyveiben a legjobb esetben is csak érintőlegesen fordul elő.42 Ferenc pápa első körlevelében külön hangsúlyozza a „megtérő”, vagyis az irgalmas lelkipásztorkodást.43 Már VI. Pál pápa a II. Vatikáni Zsinat alatt megfogalmazta, hogy „elérkezett az egyház órája, és el kell mélyítenie önmaga ismeretét, elmélkednie kell saját misztériuma fölött..., amelyet mégsem tanulmányozott eléggé és értett meg teljesen, mint azt, hogy benne van az a titok, amely kezdettől fogva el volt rejtve a mindent teremtő Istenben... ez legyen nyilvánvaló most az egyház által. (Ef 3,9—10)”44 45 A titok valójában Isten szeretete és irgalma, mely az egyház által jut el az emberekhez. Az egyháznak is ehhez a titokhoz kell igazodnia, és meg kell valósítania alapítója eredeti elgondolását.43 Az isteni irgalmasságnak ökumenikus szempontjai is vannak, ezért a jubileumi évet az egyházak közeledéseként is megélhetjük a szimbolikusan megnyitott szentévi kapuk által, „annak jeleként, hogy ezt a jubileumot egész különlegesen jellemzi az ökumenikus lelkűiét”.46 ENGESZTELÉS AZ IRGALMASSÁG ÉVÉBEN II. János Pál pápa a 2000. évet előkészítő bullájában kifejti, hogy a hívőknek jól ismert jel a búcsú, a jubileumi események lényeges eleme. A búcsúban nyilvánul meg ugyanis az Atya irgalmának teljessége. A búcsú elengedi a bűnbánó bűnös azon bűneiért járó ideig tartó büntetését, melyekre már bocsánatot nyert.47 A bűnbánó bűnösnek Isten a maga irgalmából megbocsátja a súlyos bűnöket, és elengedi az értük járó „örök büntetést”.48 Mivel minden bűn, még a legkisebb is a teremtményekhez való rendetlen ragaszkodással jár, ezért szükséges a tisztulás akár itt a Földön, akár a másvilágon (tisztítóhely). A tisztulás szabadít meg az „ideig tartó büntetéstől”, 38 Zsid 13,16. 39 Jak 1,27. 40 Vő. Ricca, P., Verso una chiesa della misericordia?, in Credere Oggi 34 (4/2014), 60. 11 Kasper, W., Irgalmasság, Új Ember Kiadó, Budapest 2014, 33. 42 Uo. 18. Nagyon beszédes a kötet egyik alcíme: Irgalmasság — egy vétkesen elhanyagolt téma (1/3), 18. 43 Ferenc pápa, Evangeliigaudium, 25-33, SZÍT, Budapest 2014, 19-24. 44 Vö. VI. PAl pápa Ecclesiam suam enciklikája (1964. augusztus 6.), 10, in Az egyház küldött. VI. Pál pápa apostoli műve (szerk. Kránitz Mihály), SZÍT, Budapest 2009, 137. 45 Vö. VI. PAl pápa, Ecclesiam suam, 11. Erről lásd még: Balthasar, H. U. von, Amore di Dio e dignitá deli’ uomo. II saperefiliale, in Communio 201 (maggio—giugno 2005), 45—60. 46II. János Pál pápa, Incarnationis mysterium, 6. 47 Uo. 9. 48 Uo. 10. 180
