Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: C. Tóth N. - Lakatos B. - Mikó G.: A pozsonyi prépost és a káptalan viszonya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század idején
Összefoglalóul megállapíthatjuk, hogy a nagyon informatív, kiegyensúlyozott, a Szentírás, a Szenthagyomány és a Tanítóhivatal útmutatásait maradéktalanul követő gyűjteményes kötet, nagy segítségére lehet mindazoknak, akik az Egyház családról és házasságról kikristályosodott álláspontjáról, az azok kapcsán felmerülő kortárs kérdésekről, és mindezeknek a jelenlegi szekularizált társadalomban zajló tendenciákhoz való viszonyáról hiteles eligazítást kívánnak találni. Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem. KÖNYVSZEMLE C. TÓTH N. - LAKATOS B. - MIKÓ G.: A pozsonyi prépost és a káptalan viszonya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon- a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század idején (Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 3) Kódex Könyvgyártó Kft., Budapest 2014 pp. 463 Egy több éves alapkutatás eredményét tarthatja kezében az olvasó, amely C. Tóth Norbert, Lakatos Bálint és Mikó Gábor precíz munkáját dicséri. A kötet több szempontból is egyedülálló. Mindenekelőtt: a szerzők felismerték, hogy a pozsonyi prépost és a Pozsonyi Káptalan viszonyát reprezentáló okleveles anyag kiadásához, nem elégséges annak szövegtani feldolgozása és értelmező jegyzetekkel történő ellátása, hanem a teljes kép kialakításához ennél jóval többre van szükség. Az Előszóban (pp. 7—8) a kutatás kiindulásának hátterét kellőképpen rögzítik a szerzők, amely így egy tanulmányokból, adattárakból, oklevélkiadásból, majd egyéb segédletekből felépülő műhöz vezetett. A tanulmányok (pp. 11—199) élén találjuk azt az elemzést, amely széles körben használhatóvá teszi a kötetet, mivel egy7 általános intézménytörténeti összefoglalást tartalmaz a magyarországi középkon egyházi bíróságok működéséről, felépítéséről, kompetenciájáról és eljárásáról (pp. 11-39). A kérdés megvilágításához mind a magyar mind a nemzetközi naprakész szakirodalmat sikerült, a szerzőknek beillesztem munkájukba, amely így nemcsak a Pozsonyi Káptalan elemzett időszakához nyújt biztos eligazítást, hanem tovább gyarapítja az egyházi bíróságokról szóló hazai szakirodalmat. A bevezető tanulmány értelemszerű folytatása, a kérdéskör leszűkítése a Pozsonyi Káptalan felépítésére és személyi viszonyaira az 1421—1425-ös években (pp. 41-64). Ehhez már jóval specifikusabb forrásfelhasználásra volt a szerzőknek szükségük, beleértve az ékkőn bíróság személyi állományáról fellelhető adatokat is. Elmondható, hogy az általános elvek érvényesülésének és az azoktól történő egyedi eltéréseknek (pl. a sajátos kompetencia határoknak) a leírása mintaszerűen történt a kötetben. Az általános összehasonlítás után kap helyet a szentszéki bíróságok eljárásrendjének pontos ismertetése (pp. 65-91), amelyhez mind a Corpus iuris canonici megfelelő helyeinek kiegyensúlyozott értelmezését, mind Gulielmus Durantis 1271-ből származó klasszikus művének, a Speculum Iudiciale-nzk az anyagát következetesen és sikeresen használják fel a szerzők, szintén alkalmazva a témában megjelent legújabb nemzetközi szakirodalmat, különösen Charles Donahue Jr., Orazio CONDORELLI, Franck Roumy, és Mathias SCHMOECKEL írásait, nem feledkezve 2015/1-2 132
