Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyház anyagi javaira vonatkozó egyházfegyelem változásainak vázlata, kánonjogtörténeti megközelítésben
SZUROMI SZABOLCS ANZELM Az egyház anyagi javaira vonatkozó egyházfegyelem változásainak vázlata... (1917) Can. 1499 § 1, mind a CIC 1256. kánonja átvesz.56 Itt fontos aláhúznunk, hogy az egyházi javak tulajdonjoga a Szentszék legfőbb tekintélye alá tartozik, vagy közvetlenül, vagy azon a jogi személyen keresztül, aki jogszerűen megszerezte azokat. Az erre vonatkozó egyházfegyelmi hagyomány és annak jogértelmezése szilárd egységet mutat. Ezt a források az Apostoli Szentszék suprema auctoritas-ából vezetik le. Már egy I. Orbán pápának (222—230) tulajdonított levélben megtaláljuk ezt a legfőbb tulajdonjogot (vö. C. 12 q. l.c. 19)57, de kifejezésre jut az 506. évi Concilium Agatensi 6.58 59 és 51. kánonjában39; valamint itt szükséges megemlítenünk III. Ince pápa (1198-1216) 1199-ben a trienti püspöknek írt levelét60, III. Sándor pápa Liber Extraba bekerült meghatározását (X 1.41.1)61 62, vagy II. Pál pápának (1464—1471) az egyházi javak elidegenítéséről írt terje- delmes állásfoglalását, amely megtalálható az Extrvagantes commimes-ben.b2 Aquinói Szt. Tamás a kérdés kapcsán úgy fogalmaz, hogy „Res Ecclesiae sunt Papae, ut principalis dispensatoris, non ut domini et possessoris.”63 így a Trienti Zsinat mindennek kapcsán határozottan leszögezi — összegezve a korábbi dokumentumokban rögzítetteket — hogy ez a legfőbb hatalom nemcsak a klerikusok által kezelt egyházi javakra teljed ki, hanem azokra is, amelyek szerzetesi vagy laikusi (vö. egyházi társulások) kezében vannak. Ezen sajátos felelősség miatt, szükséges a rendszeres - éves szintű - jegyzék összeállítása, és a vagyonkezelést gyakorló személyek és intézmények rendszeres vizitációja.64 Ehhez a felsoroláshoz még olyan tekintélyes deklaráció is megemlítendő, mint a kiemelkedő kánonjogi ismeretekkel rendelkező XIV. Benedek pápa (1740—1758)65 által írt Cum enyclicas kezdetű levele.66 Nem véletlen tehát, hogy ez az alapvető definíció rövidített formában bekerül a CIC (1917) Can. 1499 § 2.-be, amelyet majdnem szó szerint idéz a hatályos CIC 1256. kánonja.67 Érdemes az egyházi anyagi javakhoz tartozó egyes kategónák rövid áttekintése, amelyek már a Liber Sevillában pontos kifejtést nyertek. Ez a felosztás az Extravagantes Iohannisban és az Extravagantes communesben idézett kánonokra épülően szisztematikus rendezésre kerül a Trienti Zsinat VI. szessziója által. Ez a fegyelmi hagyomány az, amely mind a mai napig — az egyház társadalmi környezetében beállt változásokra tekintettel, bizonyos módosításokkal - meghatározza az egyházi javak osztályozását az egyetemes egyházban. Mindennek alapján meg tudjuk különböztetni68 1) a testületi (corporalia) és nem testületi (incorporalia), azaz emberekből, vagy vagyoni összegből, illetve jogok, cselekmények, vagy szolgáltatások halmazából álló javakat; 2) az ingatlan (immobilia) javakat 56 Clemens XIII, Const. Alias ad Apostolorum (30 ián. 1768) §§ 1,5, 7, 13: Codicis iuris canonici fontes II (ed. Gas- parri, P.-Serédi, I.), 614—620, különösen 614—616, 619—620. 57 Friedberg I, 682-683; vö. JL f98 (lxxi). 58 C. 12 q. 3 c. 3: Friedberg I, 713-714. 59 C. 12 q. 5 c. 5: FRIEDBERG I, 716. 60 X. 1.2.7: Friedberg II, 9; vö. Regesta Pontificum Romanorum (ed. Potthast, A.), η. 641. 61 Friedberg II, 222-223. 62 Exrav. Com. 3.4.un: Friedberg II, 1269. 63 S. Thomas Aquinas, Summa Theologica, II—II. q. 100 art. 1 ad 7. 64 Conc. Tridentinum (1545—1563), Sessio XXII (17 sept. 1562) Decretum de reformatione, c. 11: COD 741. 65 Sanctissimi Domini Nostri Benedicti Papae XIV. Constitutiones selectae nec non bullae, decreta, epistolae, &c., Venetiis 1773. Sanctissimi Domini Nostri Benedicti Papae XIV. De Synodo dioecesana libri tredecim, Venetiis 1775. 66 Benedictus XIV, Ep. Cum encyclicas (24 mai. 1754) §§ 4, 9: Codicis iuris canonici fontes II (ed. Gasparri, P,— Seré- di, I.), 426—431, különösen 427-428, 431. 67 Részletesen vö. SZUROMI, Sz. A., Megjegyzések az egyházi vagyon tulajdonjogának korlátáihoz, in Kánonjog 2 (2000), 117-119. 68 Conte A Coronata, M., Institutiones iuris canonici II, 448. 108
