Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Ferenczy Rita: Szuromi Szabolcs Anzelm: The Testimony of Medieval Canonical Collections - Texts, Manuscripts, Institutions
lógiai, paleográfiai, és összehasonlító elemzési módszert alkalmazza, amely a korábbiak- ban is sikeressé tették tudományos munkáját. Szuromi professzor műve tizenkét fejezetre oszlik, amelyek részletesen vizsgálják azt az alapvető metodológiai változást, amely a 11-12. századi kánonjogi gyűjtemények tudományos elemzésében az utóbbi két évtizedben bekövetkezett (15—29); beszélnek az 5—8. századi toledói zsinatoknak a fegyelmi forrásokon és az egyházi intézményrendsze- ren belüli fontosságáról, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a Corpus iuris canonici tártál- mára, és azon keresztül a hatályos kodifikált jog tartalmára is (30—40). Itt találjuk a kötet- ben a híres Collectio Dionysion-Hadriana-nak és szövegének tudományos leírását, amelyet a Szerző jelentősen átdolgozott, beépítve a legújabb kutatási eredményeket (41-52); ez folytatódik egy egyedülálló elemzéssel, amely egy másik kulcsfontosságú nyugati gyűjte- ményről, nevezetesen a Decretum Burchardi Worniatiensis-röl készült (53—69). Ez utóbbi fejezetben vizsgálatra és mérlegelésre kerül minden egyes új elmélet és tudományos megállapítás, amely legutóbb ezzel az alapvető joggyűjteménnyel kapcsolatban felmerült (vö. Hartmut Hoffmann, Rudolf Pokorny, Johanna B. Will, Linda Fowler-Magerl, Greta Austin). Mindehhez Szuromi Szabolcs azt az összehasonlító szövegkritikai techm- kát használja, amelyet az elmúlt két évtizedben sikeresen alkalmazott több gyűjtemény tekintetében is. A gregoriánus reformról két fejezetben olvashatunk. Az első a Collectio LXXIV titulus digesta szerkezetének és tartalmának van szentelve, különös tekintettel a gyűjtemény első szövegformájának eredetével és keletkezési helyével kapcsolatban fel- merült legújabb kérdésekre (vö. Linda Fowler-Magerl és Christof Rolker kutatásai), kn- tikai megjegyzést fűzve azokhoz Szuromi professzor saját, a Párizsi Nemzeti Könyvtár- ban 2013-ban végzett kutatásai alapján (Bibliothéque Nationale, lat. 13658) [70-80]. A második gregoriánus téma a Collectio canonum Anselmi Lucensis egy töredék formájában fennmaradt szövegtanúját mutatja be, amely a 15-16. századból származik, és ami a gyűj- temény Bb’ verziójának egy7 ún. colligation-a (81—91). A következő két fejezet kifejezet- ten azokkal a kéziratokkal foglalkozik, amelyeket a Szentpétervári Nemzeti Könyvtár- ban őriznek, és komoly jelentőségük van a kánonjog történetének dokumentálásában (92-121). Minden kétséget kizáróan, ez a legjelentősebb szakasza a kötetnek, mivel az itt leírt kéziratok eddig még nem kerültek ilyen részletességgel — minden egyes apró tulaj- donságot és felmerülő szempontot mérlegelő — tudományos feldolgozásra, valamint Szu- romi professzor számos korábbi tudományos félreértést is meggyőzően cáfol ezeken az oldalakon. A Szerző már publikált egy rövid tanulmányt arról a szerepről, amit a bibliai szövegek a Gratianus előtti gyűjteményekben töltöttek be (vö. Biblical sources in the Me- dieval Canonical Collections [9h —12,h centuries], in Angelicum 86 [2009] 921—929). Itt most ezt a kutatási irányt folytatja egy fejezet erejéig, a további kánonjogi gyűjtemények te- kintetében, a Decretum Gratiani-val bezárólag (122—135). Az utolsó három fejezet né- hány egyházi intézmény jogfejlődésére összpontosít, a római jogi keretek figyelembe vételével egészen a kodifikált kánonjogig. Ezek között találjuk azt az alapvető összefog- lalást, amely pontos áttekintést ad a középkon egyházi bírósági rendszer egészének a működéséről (135-149). Jól mutatja ennek a fejezetnek a precíz kidolgozottságát, hogy a Szerző felhasználta hozzá a jelenleg folyamatban lévő legjelentősebb nemzetközi el- járásjog-történeti kutatási programok kutatási eredményeit, különös tekintettel Orazio Condorelli, Franck Roumy, Mathias Schmoeckel, és Charles Donahue Jr. munkájára. Mindazonáltal, az egyedi közigazgatási intézkedések középkorban használt kategóriái- nak és forrásainak részletes kifejtése szintén figyelemre méltó része a kötetnek, elsődle- gesen a határozat (decretum), a parancs (praeceptum), a leirat (rescriptum), a kiváltság (privilégium), és a felmentés (dispensatio) pontos jogi meghatározása miatt, amelyeknek KÖNYVSZEMLE 76
