Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Gájer László: Michael-Thomas Liske: Leibniz
KÖNYVSZEMLE ilyen formában történő - azok intézménytörténeti hátterét és jelentéstartalmának váltó- zását is szem előtt tartó — definiálására még a nemzetközi szakirodalomban sem volt pél- da (150-168). Különleges értéke ennek a felsorolásnak - azon túl, amit már említettünk — a kánonjogi kategóriák összehasonlítása az azoknak megfelelő római jogi kategóriák- kai. Ez egészül ki a ״regulae iuris” egyedülálló elemzésével, annak érdekében, hogy még inkább érthetővé váljék az egyházi közigazgatási cselekmény jelentése. Az utolsó fejezet knstálytiszta leírását adja az egyházi hivatal betöltésén belül létező sajátos ősi formának, nevezetesen a ״gradualis promotio”-nak (169—181). Ez a forma elsődlegesen a székes- egyházi káptalani stallumok betöltésére szolgált. Nagyon sok félreértés merült fel ennek a formának a kapcsán, amelyeket a következetesen alkalmazott összehasonlító szöveg- analízissel Szűrőim professzor kellően világosan cáfol meg, egyúttal felvázolja a tényleges kánonjogi képét ennek a régi hivatalbetöltési formának, egészen annak a modern korban bekövetkezett reformjáig. A fentebb bemutatott kötet — amelynek legvégén részletes és naprakész nemzet- közi bibliográfia található (199—224), de előtte még három függeléket olvashatunk a leg- fontosabb elemzett középkon kéziratok aprólékos leírásával (183—197) - a Bibliotheca In- stituti Postgradualis Iuris Canonici (Budapest) sorozatban jelent meg. Szuromi Szabolcs Anzelm professzor új könyve kiegyensúlyozott és mértékadó át- tekintést nyújt a középkori kánonjog fegyelmi rendszeréről, annak ekkleziológiai alapjai- ról és hatástörténetéről, beleértve a kodifikációkat és a hatályos egyházjogot. A Szerző következetesen megmarad a középkori kánjogi források értelmezési keretein belül, így képes a középkori kánonjog alapelveiről autentikus képet bemutatni az olvasó számára. Ugyanakkor, az intézménytörténeti hatások felvázolásával mintegy ״hidat” hoz létre a középkori kortárs és a jelenlegi hatályos kánoni előírások jelentése és rendszere között. A Szerzőnek ez a sajátos értelmezési horizontja olyan jelleggel ruházza fel munkáját, amely így egyedülálló módon járul hozzá a középkori kánonjogtudomány és gondolko- dás megértéséhez a legmagasabb nemzetközi tudományos szinten. Ferenczy Rita MICHAEL-THOMAS LISKE: Leibniz Typotex Kiadó, Budapest 2013 315 oldal Gottfried Wilhelm Leibniz, a szerteágazó érdeklődésű zseni, aki korának számos jelentős tudományágához maradandóan szólt hozzá, kevéssé ismert és ismertetett hazánkban. Korábban (2009) magyarul Boros Gábor tollából jelent meg egy kötet, Leibniz gyakorlati filozófiája címen a Szegedi Egyetem Filozófiai Karának gondozásában, a nagy újkori filo- zófusok munkásságát bemutató sorozatban (Attraktor Kiadó). Szerzőnk előszeretettel kezdeményezett párbeszédet kora nagy gondolkodóival, főleg levelezés formájában. Eb- bői a módszerből adott ízelítőt magyar nyelven a Leibniz-Clarke levelezés (2005), melyet a L’Harmattan kiadó tett közzé szintén a Szegedi Egyetemmel együttműködve Bálint Péter fordításában. Boros Attila pedig lefordította Leibniz művét, a Locke főművére vá- laszként írt Újabb értekezések az emberi értelemről című írást, melyet a L’Harmattan kiadó szintén 2005-ben jelentetett meg.
