Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Patsch Ferenc: Teológia életközelben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai
Teológia életközeiben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai PATSCH FERENC és az ellenállás szimbólumának tekintik. 3) A harmadik példa az ázsiai környezetben fel- lelhető vallások teológiái, amelyeknek középpontjában a szabadulás áll. Ezen a teológiai mozgalmak egyik úttörője és megértésük kiváló segítője a már említett Sri Lanka-i je- zsuita, Aloysius Piens. O személyesen azt a véleményt képviseli, és szenvedélyesen vé- delmezi is, miszerint a nagy ázsiai vallási hagyományokban a szabadulás gondolatának sokféle aspektusa kifejeződik. Hiszen ezek a vallások a szabadon vállalt szegénységnek éppúgy szószólói, nunt anulyen hatékony terjesztői a mammon visszautasítása spirituális gyakorlatának.32 Ázsia felszabadításteológiái megmutatják, hogy Ázsia hatalmas vallási tradícióin be- lül vannak olyan források, amelyeket gyümölcsözően hasznosíthatunk nem csak a teoló- giai megvilágosodás, hanem politikai és szociális átalakítás érdekében is. Jó példa erre a hindu bhakti (jámborság/kegyesség) gyakorlata, a filippinó koreo (liturgikus-kulturális megjelenítés), a koreai samanisztikus rituálé, a gut (isteneknek szóló felajánlás), valamint a gandhiánus princípiumok és a zen buddhizmus gyakorlata. Újabban olyan hangok is hallhatóak, amelyek korábban nem tartoztak a teológiai diskurzus fő áramába, vagy egyenesen ki is voltak zárva onnan, annak kulturális és pat- riarchális rendszere miatt. Indiában a dalitok (ez a kasztból kizártak önmaguk számára vá- lasztott neve) kerülnek előtérbe, akik a kasztrendszer kirívó szociális igazságtalanságaira rámutatva törekszenek kidolgozni egy olyan teológiát, amely az egyenlőség prmcípiu- mára épül. Japánban a burakumin népességet éri mindmáig szociálisan hátrányos megkü- lönböztetés elődeik egykor rituális szennyezettséggel járó foglalkozása miatt (hóhérok, temetési vállalkozók, vágóhidak dolgozói stb. voltak ugyanis). Ok a töviskoronát válasz- tották szimbólumul, amely képes kifejezni mind a peremre szorítottság fájdalmát, mind pedig a jövőbeli szabadulás reményét. Az ázsiai nők megpróbálják összekapcsolni azt a két elkülönülő, jóllehet egymással szorosan összefüggő minőséget, amely egyformán jel- lemzi őket: az ázsiai mivoltukat és a női voltukat. Az őshonos népek szabadulásra vágyó reflexiójukban két alapvető emberi értékre építenek (melyek így teológiai fogalmakká lépnek elő): a biiszkeségellenességre és kapzsiságellenességre, annak érdekében, hogy ki- dolgozzanak egy önálló teológiai áramlatot, amely szembeszáll a kasztbüszkeséggel és a fogyasztói megszállottsággal. Ezek a teológiák - mint a felszabadítás teológiái általában - végső soron sebzettségből fakadnak. Akik valaha kívülállók voltak, ma fokozatosan fel- emelkednek az alárendeltség állapotából, hogy saját fogalmaikkal mondják el saját törté- netüket; s ebben a folyamatban egyúttal felfedezik új önazonosságukat, önértéküket, ön- értékelésüket is. Teruo Kuribayashi a burakuminok védelmében; Arvind Nirmal a dalitok mellett; Nirmal Minz a törzsi kultúrák képviseletében; Aruna Gnanadason, Kwok Púi- lan, Virginia Fabella és Chung Hyun Kyung pedig az ázsiai nők nevében beszél; ők mind-mind úttörő részesei ennek a nagyszabású vállalkozásnak. Alapvető célkitűzésük, hogy ne csupán felszámolják az uralkodó teológia védenceikkel kapcsolatos torzításait és kijavítsák a téves információkat, hanem ezáltal is visszaköveteljék, végső soron pedig vissza is nyeljék törvényes helyzetüket. Egy emberibb — és egyúttal istenibb — élet utáni vágyakozásuk egyre erősödő hangot kap; törekvésük helyet követel magának az ázsiai teológián belül.33 32 Vő. P1ERIS, A., An Asian Theology of Liberation, Orbis Books, Maryknoll, New York 1988. 33 Teruo Kuribayashi (1948—)japán teológus: Kuribayashi, Τ., A theology of the Crown of Thorns: Toward the Liberation of the Asian Outcasts, Union Theological Seminary, 1986; Arvind Nirmal maga is dalit származású indiai teológus: Nirmal, A. P.-Devasahayam, V., A Reader in Dalit Theology, Gurukul Lutheran Theological 42
