Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Patsch Ferenc: Teológia életközelben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai
PATSCH FERENC Teológia életközeiben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai 6. KITEKINTÉS MÁS VALLÁSOKRA: A SZABADULÁS VÁGYA ÉS FELADATA A szabadulás vágya vagy a fennálló állapotokkal szembeni tiltakozás mozzanata központi szerepet játszott nagyon sok vallás történelmi gyakorlatában, s ez a tény - a felszabadítás teológusai szerint - ma is esélyt nyújthat a közös cselekvésre. A legtöbb vallásnak már az eredeténél is megtalálhatók ezek a motívumok. Elsőként - a Srí Lanka-i teológus, S. Wesley Anarajah elemzése nyomán* 34 - ezeket vegyük számba, majd a szabadulás szó je- lentésrétegeit vizsgáljuk. 1) A zsidóság története az egyiptomi szolgaságban élő nép csodás eseményekkel ki- sért ״kivonulásával”, Isten szabadító tetteinek átélésével kezdődött. A szabadulásnak ez a motívuma hatékonyan megjelenik a liturgiában; teológiailag pedig mindenekelőtt a ki- vonulás ünnepének (pesach) értelmezésében válik központi jelentőségűvé. A buddhiz- mus története Siddhartha herceg ״tiltakozásával” kezdődött, amellyel fellépett kora ri- tuális és filozófiai vallásgyakorlatával szemben, mivel az képtelennek bizonyult választ adni saját egzisztenciális szenvedéstapasztalatára. Az iszlám olyan környezetben született, ahol Mohamed próféta fokozatosan elidegenedett korának vallási, szociális és gazdasági környezetétől, hiszen az támogatta a babonaságot, az alárendeltséget és a gazdasági ki- zsákmányolást. Jézus Krisztus, a kereszténység alapítója, születése szerint maga is a Ró- mai Birodalom egyik elsorvasztott és megnyomorított provinciájából származott. Itt kezdte hirdetni Isten együtt érző szeretetét és szolidaritását a szegények, a peremre szőri- tottak és az elnyomottak iránt. Nem véletlen, hogy üzenete komoly fenyegetést jelentett korának politikai és vallásos elitje, az establishment számára. Az indiai kontextusban nem csak a buddhizmus, hanem a dzsainizmus és a szikizmus is olyan vallások, amelyek az fennálló helyzettel, az aktuális körülményekkel szembeni tiltakozásból születtek. 2) Fontos észrevennünk persze - amint arra Ariarajah okkal hívja fel a figyelmet -, hogy a ״szabadulás” szónak a különböző vallási tradíciókban különböző szintjei van- nak.35 A felszabadulás fogalmának mindenekelőtt van egy ״ontológiai” vagy ״transzcen- dentális” jelentése. Ez abból az igényből fakad, hogy megértsük a kozmosz és benne az emberi egzisztencia természetét, valamint annak legbelsőbb vágyát, amely a szabadulásra vágyik. Ezért például a hinduizmus advaita formájában a szabadulás elsősorban az avidyá- tói, a tudatlanságtól való megszabadulást jelenti, amely képes megkötözve tartani az emCollege & Research Institute, Chennai 1990; Nirmal Minz indiai katolikus püspök: Μ1ΝΖ, N., Rise Up, My People, and Claim the Promise: The Gospel Among the Tribes of India, ISPCK, Delhi 1997. Az új irányokban tájéko- zódó női teológusok között figyelemre méltó indiai ökofeminista Aruna Gnanadason: GNANADASON, A., No Longer a Secret: The Church and Violence Against Women, WWC Publications, Geneval997; Uő., Listen to the Wo- men! Listen to the Earth, WWC Publications, Geneva 2005. Az ázsiai feminista teológia egyik úttörő alakja a ki- nai amerikai teológusnő. Kwok Pui-lan: Pui-LAN, K., Introducing Asian Feminist Theology, Sheffield Academic Press, Sheffield 2000; UÖ., Postcolonial Imagination and Feminist 'llieology, John Knox Press, Westminster 2004, aki további több mint egy tucat könyv szerzője kínai és angol nyelven. Valamint a Fülöp-szigeteki Maryknoll nővér, Virginia Fabella: Fabella, V., We Dare to Dream: Doing Theology as Asian Women, Orbis Books, Maryknoll, New York 1989. Ide tartozik még a koreai-amerikai presbiteriánus öko-feminista teológusnő, Chung Hyun Kyung: KYUNG, C. H., In the End, Beauty Will Save Us All: A Feminist Spiritual Pilgrimage, Vols. I-II (koreaiul 2002-ben), aki azonban erősen szinkretista színezettű teológiai irányvonalban áll. 34 Vö. Ariarajah, S. W., Liberation in world religions, in DTWT, 124—127. Vö. még Lammarrone, G., Redenzione. La liberazione dell’uomo nel cristianesimo e nelle religioni universali, San Paolo, Roma 1995; a nem keresztény vallá- sok megváltáskoncepciójáról: 40-65. 35 Vö. Ariarajah, S. W., Liberation in world religions, in DTWT, 124-127; vö. még Religion and Liberation (ed. En- gineer, A. A.), Ajanta Publications, New Delhi 1989. 43
