Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Patsch Ferenc: Teológia életközelben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai
Teológia életközeiben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai PATSCH FERENC Personality), vagy a ״Fekete Öntudat Mozgalma” (BCM, Black Consciousness Movement) kezdeményezéseiben. Ezek a kulturális mozgalmak a kezdet kezdetétől befolyásolták a vallási gondolkodást, és képesek voltak előremutató teológiai indíttatásokkal is szolgálni. A születőben lévő sajátosan afrikai teológia a kultúra holisztikus felfogására épül, ezért nem csupán a hagyományos szimbólumokat és szokásokat öleli fel, hanem kiteljed a társadalom életének minden vetületére. Következésképpen a felszabadítási teológiák sokféle változata fejlődött ki, melyek közül legalább négyet egyedi sajátságai alapján vilá- gosan megkülönböztethetünk egymástól. 1) Az első változat a rasszok kérdését tárgyalja; ez főként a dél-afrikai fekete teológiában nyer kifejeződést. 2) A második a nem (szex) és a társadalmi nem (gender) kérdést veti fel; ez az afrikai feminista vagy női (womanist) teoló- giában fejeződik ki. 3) A harmadik alapvető forma a kultúrát helyezi előtérbe; ez az in- kulturációs teológiában találja meg a fő kifejezésmódját. 4) A negyedik variáns a sze- génységet hangsúlyozza, és megkísérli lerántani a leplet az elnyomó társadalmi, gazdasági és politikai struktúrákról - úgy a polgári, mint az egyházi alakzatokról —, valamint orvo- sóim próbálja azokat (ez a legszűkebb értelemben vett afrikai felszabadításteológia). Ve- gyük szemügyre most ezeket kissé részletesebben.20 1. A dél-afrikai fekete teológia — talán mert ezernyi szálon kötődött az észak-ame- nkai fekete teológiához és számos belátást merített belőle — első volt a felszabadításra irá- nyúló teológiai mozgalmak közül a fekete kontinensen. Sajátosság abban áll, hogy ko- molyán vette a fekete bőrűek faji elnyomásra és gazdasági kizsákmányolásra vonatkozó történelmi tapasztalatát. A fekete teológia a ״Fekete Öntudat Mozgalma” (Black Conscious- ness Movement) teológiai kifejeződéseként kezdődött. Ez a kezdeményezés azt a célt tűz- te maga elé, hogy öntudatra ébressze a feketéket, és mintegy mozgósítsa őket annak ér- dekében, hogy kézbe vegyék sorsukat és saját felszabadításuk előmozdítóivá legyenek. A második fázis az 1980-as években kezdődött, amikor a Kontextuális Teológiai Intézet (.Instittíe for Contextual Theology) Fekete Teológia Célcsoport (Black Theology Task Force) elnevezésű részlege konferenciákat kezdett szervezni a felvilágosító munka hatékonysága és elmélyítése érdekében. Ebben a fázisban komoly marxista analízis készült a társadalom- ról, és a kutatások a feminista teológiai perspektívát is magukba foglalták.21 A dél-afrikai fajüldöző rendszer 1990-ben bekövetkezett bukását követően új, apartheid utáni fázis vette kezdetét, amelynek immár nem rassz alapon szerveződő demokrácia (nonracial de20Egyes felszabadításteológusok tehát az ״elnyomó egyházi struktúrák/alakzatok” alóli felszabadulásról, illetve - mint fentebb kifejtettük - az ״idegen elnyomás alóli szabadulásról, egyházi értelemben” beszélnek. Ezen a ponton a felszabadítás teológiákban a marxista társadalomelemzés központi kategóriáit (elnyomó/elnyomott stb.) az egyház belső hierarchikus felépítésére és életére alkalmazzák. Ezt a szemléletet több alkalommal is joggal kritizálta a tanítóhivatal (1984-ben a Libertatis nuntius, 1986-ben pedig a Libertatis conscientia kezdetű dokumen- tumokban). Ezzel kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy a felszabadítás teológiája nem egységes irányzat, amely számos túlkapásra is alkalmat adott egyes követői számára (vö. a felszabadítás teológiájának az erőszakkal és a marxista ideológiával való összefüggésének kényes kérdését). A probléma kiegyensúlyozott elemzéshez vö. Stam, J. E.-Goizueta, R. S., Liberation theology, in Global Dictionary of Theology (eds. Dyrness, A.-Kärkkäinen, V.-M.), InterVarsity Press, Nottingham 2008, 486-492. A problémák között utalnunk kell még Leonardo Boff egyházzal való meghasonlására, akinek a teológiája az utóbbi időben a radikális ökologizmus felé mozdult el. Vö. Boff, L., Ecology & Liberation. A New Paradigm, Orbis Books, Maryknoll, New York 1995 (az eredeti por- tugál: 1993); Uő., Cry of the Earth, Cry of the Poor, Orbis Books, Maryknoll, New York, 1997 (az eredeti portugál: 1995). A Hittani Kongregációnak Jon Sobrino könyvével kapcsolatban felmerült nehézségeivel kapcsolatban lásd: Sobrino, J., Gesú Cristo Liberatore. Lettura storico-teologica di Gesu di Nazareth, Cittadella 1995 (az eredeti spanyol: 1993). 21 Vö. Kern, B., Theologie im Horizont des Marxismus. Zur Geschichte der Marxismusrezeption in der lateinamerikani- sehen Theologie der Befreiung, Grünewald, Mainz 1992. 38
