Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Patsch Ferenc: Teológia életközelben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai
PATSCH FERENC Teológia életközeiben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai mocracy) biztosította működési kereteit. E szakasz főként azt a kihívást intézte a fekete teológusokhoz, hogy hangsúlyosan dolgozzanak - egyéb témák mellett - a kiengeszte- lődés, valamint a feketék hatalommal való felruházása (1impowerment) tematikáján a teoló- giai hermeneutikában.22 2. Az afrikai nők teológiája az afrikai nők tapasztalatainak teológiai artikulációja. Ezek a tapasztalatok elsősorban a társadalomban tapasztalható szexizmusra és a társadalmi nemi szerepekhez (gender) kapcsolódó negatív megkülönböztetésekre vonatkoznak. Az afrikai női teológusok odafigyelnek ezekre a sajátosan őket illető kihívásokra, és csatla- koznak más társadalmak női tagjaihoz, hogy modelleket tanuljanak tőlük a dekonstruk- tív elemzés — azaz az ártalmas összetevők leépítése (destruckiója) és az előre mutató té- nyezők erősítése és helyreállítása (rekonstrukciója) —, valamint közös ügyeik képviselete terén. De azért is, hogy egymást kölcsönösen gazdagítva és támogatva küzdhessenek az emberi megtöretettség gyógyítása, és a társadalom átalakítását célzó, globálisan időszerű kezdeményezések előmozdítása érdekében. Az afrikai női teológusok ezért kérdéseket vetnek fel, amelyek szembesítik a nemek kérdését illetően általában véve elfogult, egyol- dalúan androcentrikus (férfiközpontú) szemléletet valló társadalmi közéletet szereplőit, amely szemléletet - szerintük — nem kis mértékben éppen a kereszténység uralkodó pat- riarchális vallási ideológiája táplálja. A nők teológiája — már ma is - kétségtelenül olyan új lendületet és dinamikát ad az afrikai teológiai reflexiónak, amely képes azt egészében vitalizálni; hosszú távon pedig a mozgalom alighanem az átalakulás, a demokratizálódás legnagyobb lehetőségeit hordozza.23 3. Az afrikai (keresztény) mkulturációs teológia a kultúrát tekinti kiindulópontjá- nak, amikor határozottan visszautasítja a nyugati teológiai paradigma kizárólagosságát és - úgymond - (be-) képzelt univerzalitását, és ehelyett az afnkai világnézet és gondolko- dási formák teológia számára való jelentőségét hangsúlyozza. A gyarmatosító elnyomás kétségkívül lekicsinyelte az afrikai kultúrát. Az ebből a zsákutcából kivezető út, a sza- badulás útja ezért nem lehet kizárólag politikai jellegű: kulturális természetűnek is kell lennie. Az afrikai inkulturációs teológia központi témája ezért a szabadulás. Mint azt Emmanuel Martey meggyőződéssel hangsúlyozza: ״A szabadulás és az inkulturáció ugyanazon folyamat két elnevezése.”24 Az afrikai teológia különleges módon is az mkul- turációra irányul, mint ami az idegen elnyomás alól való szabadulás lehetősége, mind szekuláris, mind egyházi értelemben. Az alrikai inkulturációs teológia hermeneutikáját tehát elsősorban ez a vallási-kulturális felszabadulásra tett hangsúlyjel különbözteti meg a nyugati teológiától.25 4. Az afrikai felszabadítási teológia elsősorban Afrika társadalmi-gazdasági és politi- kai harcát állítja teológiai kontextusba. A szegénységet antropológiai fogalmakkal hatá- rozza meg, és elemzései segítségével felhívja a figyelmet núndazokra a struktúrákra — le- gyenek azok politikai, gazdasági, egyházi vagy vallásos jellegűek —, amelyek emberi méltóságuktól fosztják meg, dehumamzálják az afrikaiakat, és ezáltal elhalványítják azon tény tudatát, hogy Isten képmására teremtettek. 22 A részletesebb elemzéshez vő. még V1LLA-V1CENCIO, Ch., Gottes Revolution. Gesellschaftliche Aufgaben der Theolo- gie am Beispiel Südafrikas, Herder, Freiburg-Basel-Wien 1995 (az eredeti angol: 1992). 23 Oduyoye, Μ. A., Daughters of Anowa: African Women and Patriarchy, Orbis Books, Maryknoll, New York 1995; MARTEY, E., Liberation theologies /African, in DTWT, 127-129, itt: 128. 24 Correctly understood, liberation and inculturation are two names of the same process, in Martey, E., Liberation theologies/ African, in DTWT, 128. 25 Martey, E., Liberation theologies/African, in DTWT, 127. 39
