Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Patsch Ferenc: Teológia életközelben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai
PATSCH FERENC Teológia életközeiben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai 2. Az afroamerikai teológus, James H. Cone (1938-) A Black Theology of Liberation című alapvető könyvében a megszabadulásról mint megszentelődésről ír.12 Megszente- lődni annyit tesz, mint megszabadulni mindenfajta elnyomástól. Ez politikailag a szabad- ságért való küzdelemben fejeződik ki. A megszentelődés persze nem jelentheti azt, hogy a szív belső jámborságát megpróbáljuk teljes mértékben helyettesíteni a szociális igazsá- gosságért való küzdelemmel. Hiszen a szabadulás sohasem kizárólag politikai természetű, hanem egyúttal mindig eszkatológiai esemény is — és annak is kell maradnia. így az el- nyomott ember - bár a történelemben él - képessé válik arra is, hogy túllásson azon, s teológiai reflexiójában az üdvösség (és a szabadulás) nem csupán a történelemben meg- valósuló szabadsággá lesz, hanem egyúttal arra való szabadság is, hogy reméljünk abban a jövőben, amely túl van a történelmen. Márpedig ezt az eszkatologikus jövőt egyedül Isten képes megvalósítani.13 3. A Srí Lanka-i teológus, Aloysius Piens 1988-ban megjelent An Asian Theology of Liberation című könyvében a szabadulás történelnű mozzanatait veszi számba. 1) A po- gány római felfogás, mely a sztoikus etikára épült, a szabadulást főként lelki-spirituális (személyes és bensőséges) értelemben fogta fel. 2) A római teológia, amely krisztianizálta a sztoikus etikát, továbbhaladt ezen az úton, és legfeljebb keresztény szeretettel igyekezett enyhíteni azokat a meglévő szociális ellentéteket, melyek a társadalmat részekre tagolták. A strukturális változás ebben a szemléletben is másodlagos: mindig a belső, spirituális szabadulás következménye. 3) A harmadik szakaszt az a minimalista nézet képviseli, amelyet általánosan a marxizmusnak szokás tulajdonítani. Ez a szemlélet - mely egyolda- lúan a szociális és gazdasági igazságosságot tűzi zászlajára - a szabadulás eseményét leszű- kíti a szegények osztályharcára. 4) A fenti három szempont alternatíváját Pieris a biblikus kinyilatkoztatásban látja. Ennek fő jellemzője, hogy a szokásos dichotónűák - a szemé- lyes-szociális, a szellemi-anyagi és a belső-strukturális dimenzió hagyományos kettőssé- ge — immár kölcsönös összefüggésben állnak egymással. így az egyes összetevők is csak együttesen jobbíthatok abban az esetben, ha a két aspektus bármelyike is bűnösnek bízó- nyúl. Az Istennel való találkozás csak a szegények számára lehetséges, legyen szó bár sza- badon választott szegénységről (ők azok, akik önként megtagadják magukat Istenért), vagy olyan szegénységről, amelyet az adott körülmények váltanak ki (ők Jahve anaunm- jai, ״Isten szegényei”). A szabadulás mindig Isten és a nép (a szegények) közös vállalko- zása. Törekedni kell ezért arra, hogy a szegények közös és szétválaszthatatlan szövetségre lépjenek a megváltó és szabadító isteni valósággal; jóllehet a végső dicsőség Isten ingye- nes ajándéka marad. Ebben az értelemben nem csupán egyének, hanem rasszok, törzsi alapon szerveződő csoportosulások, kultúrák, népek és nemzetek is egyesülhetnek, ha valóban — mint az evangélium tanúsítja - teljességre, tökéletességre vannak meghívva (Mt 5,48). Egyedül az fontos, hogy szem előtt tartsuk: az emberi közösségek is Istenért és az ő szegényeiért, az áldozatokért hozott áldozataik alapján esnek végső ítélet alá, hi- szén Krisztus maga is ״áldozat-ítélkező” a nemzetek felett (Mt 25,31—46).14 12 Cone, J. H., A Black Theology of Liberation (Twentieth Anniversary Edition, with critical reflections), Orbis Books, Maryknoll, New York 1990. Az áttekintéshez hasznos még: YOUNG, J. U., Black and African Theologies. Siblings or Distant Cousins?, Orbis Books, Maryknoll, New York 1986; Chemins de la christologie Africaine (eds. Kabasélé, F.—Dóré, J.—Luneau, R.), Desclée, Paris 1986; Pobee, J. S., Toward an African Theology, Abingdon, Nashville 1979. ״ Vo. CONE, J. H., A Black Theology of Liberation, Orbis Books, Maryknoll, New York 1990, különösen 4-8; 87-103. 14 PIERIS, A., An Asian Theology of Liberation, Orbis Books, Maryknoll, New York 1988; vö. Asian Christian Theo- logies. A Research Guide to Authors, Movements, Sources, I—III. vol. (ed. England, J. C.—Kuttianimattathil, J. et. al.), Orbis Books, Maryknoll, New York 2002-2004. 35
