Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Patsch Ferenc: Teológia életközelben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai
Teológia életközeiben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai PATSCH FERENC átlagéletkora 50 év, Mozambikban 42, Zambiában pedig 38 év. A szubszaharai övezet országaiban él a világ AIDS-el fertőződött népességének 70 százaléka (Zimbabwében és Botswanában a lakosság több mint egyharmada fertőzött); Afrikában összesen mintegy 25 millió ember. A legnagyobb kenyai napilap, a Daily Nation - a szokott korrupciós botrányok mellett — szinte minden nap közöl beszámolókat a kontinens diktátorainak viselt dolgairól; az alkalmatlan kormányzás következtében pedig a népesség túlnyomó része rettenetes szegénységben, esetenként polgárháborús állapotok között él — csupa olyan helyzet, mely elképesztő szenvedéssel sújtja a régió lakosságát. Még a térség egyik bezzeg-államában, a demokratizálódási folyamatban élenjáró Kenyában is a 2007-es vá- lasztások után erőszakhullám söpört végig, amely — a hivatalos statisztikák szerint is — 1133 halálos áldozatot követelt. Pedig Afrika — természeti adottságait tekintve — földi paradicsom, s a ״jövő föld- része” is lehetne: népességének 71 százaléka 25 évnél fiatalabb (a kenyaiak 30 százaléka általános iskolás). A családok azonban általában nem biztatják gyermekeiket tanulmá- nyok végzésére, mert — ha elérhető volna is az oktatás — vagy nem látják annak értékét, vagy nem képesek biztosítani 6—12 gyermekük iskoláztatását. A kelet-afrikai régió leg- dinamikusabban fejlődő fővárosában, Nairobiban a hírhedten magas tandíjak kifizetését az egyetemista lányok jelentős része ״önerőből” biztosítja - gyakran prostitúcióval! A jórészt iskolázatlan emberek kiszolgáltatottsága a kleptokráciának, a hivatali önkény- nek és az erőszakszervezeteknek számunkra elképzelhetetlen mértékű: jezsuita skolaszti- kus (tanuló rendtag) barátom egy alkalommal elmesélte, hogyan kobozták el minden törvényes alap nélkül az útlevelét, mivel volt bátorsága szót emelni egy jogtalanul meg- alázott és lehetetlenné tett, zokogó ember jogaiért. Az úgynevezett ״felszabadítás teológiája”3 ezekre a helyzetekre való válaszként szü- letett meg. ״A kérdés, amellyel szembesülünk - iga Gustavo Gutierrez —, hogyan talál- juk meg a módját annak, hogy Istenről beszéljünk az embereknek; Istenről, aki szeretet, olyan embereknek, akik szenvednek a szegénységtől és elnyomástól. Hogyan mondhat- juk el a szegényeknek, akik szenvednek, hogy Isten leányai és fiai? Mely szavakat hasz- náljuk, hogy az élet Istenét hirdessük olyan férfiaknak és nőknek, akik igazságtalanul halnak meg?”4 E húsbavágó kérdések adott körülmények között talán minden hitét gyakorló ke- resztény emberben felvetődnek. A felszabadítás teológiája - válaszképpen — amellett érvel, hogy annak érdekében, hogy hitelesen legyünk képesek beszélni Istenről, min3 A ״felszabadítás teológiája” terminust elsőként harmadik világbeli teológusok használták: 1970-ben Jamos H. Cone A Black Theology of Liberation című könyvében és 1973-ban Gustavo Gutiérrez A Theology of Liberation cí- mű - közismertebb - művében (amely először angolul 1970-ben jelent meg kivonatolt, rövidített formában a Theological Studies sorozatban Notes for a theology of Liberation címmel). A két szerző egymástól függetlenül hasz- nálta a fogalmat. 4 Gutiérrez, G., Liberation Theologies/Latin American, in Dictionary of Third World Theologies (ed. Fabella, V.—Su- girtharajah, R. S.), Orbis Books, Maryknoll, New York, 131-133, itt 132 (a továbbiakban DTWT); vö. még Gustavo Gutiérrez: Essential Writings (ed. Nickoloff, J. B.), SCM Press, London 1996. A bevezető irodalomhoz alapvető tájékozódásul: Hennely, A. T., Liberation Theologies. The Global Pursuit of Justice, Twenty-Third Publi- cations, Mystic 1995; Ferm, D. W., Third World Liberation Theologies, Maryknoll, New York 1986; kiváló sző- veggyűjtemény: Third World Liberation Theologies. A Reader (ed. Ferm, D. W.), Maryknoll, New York 1986; Boff, L.-Boff, C., Introducing Liberation Theology, Orbis Books, Maryknoll, New York 1987; COMBLIN, J., Called for Freedom: The Changing Context of Liberation Theology, Orbis Books, Maryknoll, New York 1998; Gutiérrez, G., A Theology of Liberation, Orbis Books, Maryknoll, New York, 1988. 32
