Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Linczenbold Levente: Eszménykép és valóság - A családpasztoráció kihívásai a rendkívüli szinódus kérdései alapján, egyházjogi és pasztorális megközelítésben
LINCZENBOLD LEVENTE Eszménykép és valóság - A családpasztoráció kihívásai... 1985-ben pedig azt vizsgálták meg, miként sikerült átültetm a gyakorlatba a II. vatikáni zsinat tanítását. A téma fontosságát is jelzi, hogy 2014 február 21-én a szentatya külön összehívta a bíborosokat is, akik nem csupán egyénileg, de testületileg is hivatottak a pápát taná- csaikkal segíteni, amikor nagyobb jelentőségű kérdések megvitatására összehívják őket. (vö. 349.k.). Ami számunkra büszkeség a szinódust illetően, az az, hogy Ferenc pápa Erdő Péter bíborost nevezte ki a szinódus munkáját előkészítő fő relátorrá. Az ő feladata, hogy a be- érkező előkészítő anyagokból összeállítson egy okmányt, amelynek az ismertetésével kéz- dődnek a szinódus megbeszélései. Ez alapként szolgál majd a szinódusi hozzászólásokhoz.5 A szinódus nemcsak összehívását tekintve rendkívüli, de az előkészítésének folya- ma tát illetően is, hiszen a szentatya a keresztény nép megkérdezésével (vox populi) szeret- ne tájékozódni.6 Eddig csak az íróasztalnál készítették elő a vitatémákat, most pedig a vi- lág minden egyházmegyéjébe szétküldték a kérdéseket, azok válaszait összesítik, majd tavasszal a munkaokmányt a püspöki konferenciák véleményezhetik. Ezek után tárgyal majd a szinódus arról az anyagról, amely a valóságot tükrözi. A püspökökre van bízva, hogy a témával kapcsolatban minél szélesebb körben tájé- kozódjanak. Van, ahol plébániai szinten is megtárgyalják a kérdésköröket, van olyan is, ahol csak a papi szenátus véleménye alapján összegzik a válaszokat. Jogi és pasztorális szempontból tehát megállapítható, hogy a szentatya a pásztori szolgálatát nem csupán a püspökök segítségével akarja gyakorolni, hanem a hívek véleményének közvetlen ki- kérésével is. Ez mindenképp óriási változás az előző gyakorlatokhoz képest. 2. A KÉRDŐÍV TEMATIKÁJA, VALAMINT KÖZPONTI KÉRDÉSE A kérdőív kilenc témakörben 39 kérdésre keresi a választ. Az első három téma inkább elméleti jellegű. Arra vonatkozik, hogy híveink ismerik-e azt a tanítást, amelyet az egy- ház a természetjog, a Szentírás, valamint a tanítóhivatali megnyilatkozások által megto- galmazott a családról, valamint hogy a katekézisben, lelkiségekben és az imaíormákban mennyire jelenik meg ez az értékszemlélet. A többi témakör egész konkrét, gyakorlati kérdéseket feszeget, amelyek a házassági együttélésre, újraházasodottak szentségi életére, a homoszexuálisokra, a gyermekek nemzésére, katolikus nevelésére, valamint a csalá- dókra visszaható hitbéli krízisekre vonatkoznak. A kérdésekből kitűnik, hogy az egyház elméleti tanítása (eszményképe a házasság- ról és a családról) nem képeződik le a gyakorlatban, és a hívek gyakorlati életvezetése nagyrészt szembemegy az ״elmélettel”. Vajon hol a baj? Túl magasra tettük a mércét, vagy az a világ, amelyben a katolikus családok élnek, olyannyira eltorzult, hogy lehetet- lenség benne megélni a krisztusi eszményt? Vajon a krisztusi meghívás a boldog családi életre csak egy kis csoportnak, egy kiválasztott elitnek szól csupán, akik egyébként, evangéliumi képpel élve — a sok elfoglaltságuk núatt - nem nagyon érnek rá a menyeg- zős lakomára? Vagy ez a meghívás valóban mindenkinek szól, olyanoknak is, akik a tere- ken (perifériák) tartózkodnak, lelki értelemben koldusok, sánták, bénák, vakoké Nem úgy tűnik núntha az egyház tanításával, parancsaival a menyegzős lakomára — ahol ״még 5 Vö. http://www.magyarkurir.hu/hirek/erdo-peter-biboros-puspoki-szinodus-i1i-rendkivuli-kozgyulesenekforelatora. 6 Vö. http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-levele-csaladokhoz/?q=csal%C3%Aldok. 23
