Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Zimányi Ágnes: Az Abszolútum ismeretének eredete Pauler Ákos bölcseletében
dologtól, önmagában megáll5.״ Más szóval: ״gondolkodni annyit tesz, mint valami Ab- szolútum létére építem”.6 Látjuk, hogy a reduktív módszer mindenre kiteqedő alkalma- zása és a ״nincs relatívum abszolútum nélkül”7 elv következetes végiggondolása szükség- szerűen vezeti el Paulert minden valóság legvégső preszuppozíciójához, Istenhez. Pauler Ákos érett bölcseleté teizmus, amelyben az Abszolútum fogalma azonosul Isten vallási eszméjével. Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston és Leibniz művének szerves továbbépítése, ám mindenestül keresztény bölcselet, a kinyilatkoztatott igazság tudomá- nyos rendszerezése. Erdélyi János, a magyar bölcselet múltjának egyik első kutatója A bölcselet Magyar- országon című, 1885-ben megjelent könyvében így fogalmaz: ״A bölcsészet, mint tudó- mány nélkülünk is ott állana, ahol ma s lehet, hogy nincs hivatásunk e részben világra- szóló szerepet vinni.”8 Pauler Ákos objektív idealista, teizmusig kiérlelt rendszere széllé- mi életünk maradandó értéke. Bölcseleti vizsgálódásai Paulert szükségképpen elvezették Istenhez. ״Ami a logikában az ellentmondás elve mint ősprincípium, az a metaphysiká- ban Isten mint ősmozgató”9 - írta 1922-ben. Pauler Ákos német eredetű, de teljesen magyarrá lett pozsonyi családban született 1876. április 9-én. Nagyapja, Pauler Tivadar neves jogász, a Pázmány Péter Tudomány- egyetem professzora, majd kultusz- és igazságügy miniszter. Apja, Pauler Gyula ismert, tudományában pozitivista szellemű történész, országos főlevéltáros. Anyai ágon a Len- hosék családból származik. Jeles tudósok sorát folytatta Pauler Ákos, aki 1902-ben már magántanár Budapesten, 1906-tól a pozsonyi jogi akadémián etikatanár, 1911-tői Böhm Károly utódaként Kolozsváron tanít, végül 1915-ben Budapestre kerül a Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol haláláig tartja népszerű filozófia előadásait. Pauler Ákos ma- gányosan élt, és amikor 1933-ban, június 29-én, 57 évesen meghalt, lefelé fordított cí- merrel10 temették el: vele a család utolsó férfitagja szállott sírba. Pauler Ákos istentana óriási területet ölel fel, hatalmas téma. Jelen dolgozat a cím- ben megjelölt témát fogja érinteni: az Abszolútum ismeretének eredetéről lesz szó. Ar- ról, hogy minden ismeret eredete az Abszolútumban van. Isten ismerete logikailag meg- előzi a világ ismeretét. Az empíria csak kiváltja (megindítja) a megismerést. Ugyanakkor az Abszolútum a megismerés által keresett végső ismereti objektum. Pauler a kezdet és a vég egységét fedezi fel az Abszolútumban. A kezdet és a vég harmóniája megmutatkozik Pauler Ákos személyes életében is. Indulásakor, fiatal éveiben határozottan metafizikus hajlamú, majd egyetemi évei alatt eltávolodik a transzcendens eszméktől, de érett böl- cselete visszatalál Istenhez. Témánk feldolgozásához hasznosnak látszik Pauler kezdeti metafizikus gondolatai- nak felvázolása, majd figyelmünket az Abszolútum fogalmának szenteljük, ezt követően az Abszolútum megismerésben játszott szerepét tekintjük át, végül az Abszolútum isme- rétének eredetét vizsgáljuk. Az Abszolútum ismeretének eredete PaulerÁkos bölcseletében ZIMÁNYI ÁGNES 5BEV 168. §. 6BEV 168. §. 7 BEV 28. § és Metafizika (a szerző kézirati hagyatékából sajtó alá rendezte és előszóval ellátta Dékány, I.) Buda- pest, 1938, 27. §. ' 8 A bölcselet Magyarországon, Budapest, 1885. 9 Aristoteles, Filozófiai könyvtár, Budapest 1922, 142. 10 Pauler Ákos címere ma az esztergomi prímás! múzeumban látható. 217
