Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Vincze Krisztián: Praeambula fidei a fenomenológia nyomán - Bernhard Welte vallásfilozófiájának központi gondolatai
VINCZE KRISZTIÁN Praeambula fidei a fenomenológia nyomán... hogy kitapinthatóvá tegyék Isten önközlését az emberi tapasztalatokban. Ehhez a fenő- menológiai módszert alkalmazza, mint ahogyan akkor is, amikor az ember Istenre való nyitottságát próbálja meg feltárni, vagy amikor az ember Istenhez való hitbeli elkötele- zettségének struktúráját elemzi. Ezen központi témái mellett azonban azt is fontos meg- említeni, hogy Welte egész vallásfilozófiája egy7 olyan felvállalt és tudatos párbeszédnek tekinthető, ami kifejezetten az egyházat és a teológiát korábban jellemző visszahúzódó magatartásmódon akart változtatni. A múlt század elején a filozófiai gondolkodást Euró- pában nagy mértékben a ״metafizika értelmetlensége” és ״Isten halála” határozták meg, az ateizmus pedig Welte szerint egyenesen világhatalommá9 nőtte ki magát, hiszen amíg a középkorban az istenhit magától értetődő volt, addig a XX. század derekára éppen a hitetlenség akarta sokszor elnyerni ezt a jelzőt. Welte vallásfilozófiája ennek ellentétele- zéseként olyan szerepet öltött magára, ami kifejezetten a teológia segítségére lehetett, mégpedig abból a szempontból, hogy igazán hiteles és a filozófiai kérdésekre plauzibilis módon válaszokat adó hitmegalapozást próbált biztosítani. Katolikus papként10 mindig érzékenyen reagált a szellemi párbeszédek alapvető problémáira, s egyértelműen azt a vé- leményt képviselte, mely szerint a kereszténység üzenetét az új, a megváltozott szellemi légkörben új módon kell megformálni a közölhetőség érdekében.11 Welte művei Bernhard Casper vezetése alatt a Herder Kiadó nyomán kerültek ki- adásra. írásait tizenöt kötetbe rendezték, melyek egy ötös csoportosításban szerepelnek. Az első csoportot a fenomenológiai-antropológiai írások alkotják. A második csoport- ban a weltei filozófia filozófusokkal való párbeszéde kerül összefoglalásra. Welte gondo- latai ezekben a kötetekben Eckhart mesterrel, Aquinói Tamással, Bonaventúrával, Hei- deggerrel, Nietzschével, Hegellel és Jaspersszel állnak párbeszédbe. A harmadik csoport kifejezetten a vallásfilozófiái műveket gyűjti egybe három kötetben elrendezve. A ne- gyedik kötetcsoport teológiai írásokból áll, s hermeneutikai kérdésekkel, hittitkokkal és teológiatörténettel foglalkozik. Végül az ötödikben találhatóak meg Welte prédikációi és spiritualitás témájú írásai. A kötetekhez készült még egy regiszterkötet is, amely név- és tárgymutatót, a Welte által idézett bibliai helyeket és a kötetszerkesztők és munkatár- sak adatait is tartalmazza. 9 Vő. Welte, B., Der Atheismus: Rätsel - Schmerz - Ärgernis, in Zur Frage nach Gott, Gesammelte Werke, Band III/3, 84-98. 10 Bernhard Welte 1906. március 31-én született Messkirchben, azon a helyen, ahol Martin Heidegger (1889) és a freiburgi érsek Conrad Gröber (1872) is napvilágot láttak. A szülői házból magától értetődő kereszténységet ho- zott magával. Teológus korában a neoskolasztika uralmára figyelt fel, ami minden keresztényellenes tendenciá- val szemben biztos menedéket akart nyújtani. Pappá 1929-ben szentelődött, s Conrad Gröber ének 1934-től nevezte ki őt titkárának. Az éneket sok útra kellett elkísérnie, ennek ellenére 1938-ban ledoktorált a Freiburgi Egyetem Katolikus Teológia Fakultásán. Egyre több modern filozófiai szöveggel való megismerkedés után azt érezte, hogy kötelessége az elmélyült kritikus gondolkodás által egy a káoszból való újjászületést elősegíteni. Gröber érsek eleinte inkább elutasító volt a modern filozófiával folytatott párbeszéddel szemben, ennek ellenére az 1949-ben habilitált Weltét megbízta a vallásfilozófia oktatásával. Akadémiai munkássága gyors elismerésre tett szert. 1973-ban professor emeritus lett, s még ugyanebben az évben díszdoktori címet kapott egy argentínai egyetemtől. Ez a cím azért is illette őt meg, mert Európa és a harmadik világ között zajló hídverési folyamatok szereplőjeként is számon tartják. Ezt az igazolja leginkább, hogy a hatvanas évektől fogva rendszeresen fordult meg latin-amerikai egyetemeken, mert előadások és szemináriumok megtartására kérték fel, ami nagyban hoz- zájárult katolicitásának intenzív megéléséhez. Élete végéhez 1983. szeptember 6-án érkezett el a freiburgi Lőrét- to Kórházban. Vö. MOLINARI, G., Die Religionsphilosophie Bernhard Weltes. Ein Denken im Spannungsfeld zwischen Phänomenologie und der Lehre von Gott, Excerpta ex dissertatione ad Doctoratum, PUG, 1987, 11—31. ״ Uo. 10. TEOLÓGIA 2014/3-4 208
