Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Györök Tibor: A reconciliatio ecclesiastica Nüsszai Szent Gergely írásaiban
GYŐRÖK TIBOR A reconciliatio ecclesiastica Nüsszai Szent Gergely írásaiban A három nagy kappadókiai atya közül Nüssza püspökét jellemzi a leginkább filozófiai és teológiai gondolkodásának mélysége. Nem csoda, hogy munkásságát immár több mint egy évszázada szűnni nem akaró élénk érdeklődés kíséri. Az egyes szentségekre vonatko- zó teológiai tanításával kapcsolatban is számos publikáció jelent már meg a nagy nyugati nyelveken, főleg ami a keresztséget, az eukarisztiát és az egyházi rendet illeti.1 Gergely teológiai mondanivalója a szentségtan területén is egyszerre tradicionális és eredeti: szer- vesen illeszkedik a dogmatörténeti fejlődés fő sodrásirányába, ugyanakkor ő maga is ak- tív szereplője a dogmatikai fejlődésnek. Több szentség vonatkozásában találunk olyan új hangsúlyokat, amelyek a korábbi keresztény íróknál inkább csak csíraszerűen voltak je- len. Általában elmondható, hogy Nüssza püspöke élénk érdeklődést mutat a szentségek ״hatásmechanizmusa” iránt.2 Ebben részben apologetikai, részben kateketikai elv vezet- te: logikus érveléssel és szentírási bizonyítékokkal kimutatta a keresztség (illetve általában a szentségek) kegyelemének hatékonyságát, ugyanakkor éppen ilyen elszántsággal rámu- tatott az isteni ajándékokkal való együttműködés fontosságára is. Az eukarisztia vonat- kozásában egyedülálló szerepet töltött be a terminológiai fejlődésben, amennyiben olyan terminusokat kezd alkalmazni, amelyek transsubstantiatio fogalmi előzményeinek tekint- hetők.3 A papság tárgyalásánál az ő korában újszerűén hatott, hogy a papi szolgálatot a fölszentelés rítusából kiindulva értelmezi.4 Ami a reconciliatio ecclesiastica gyakorlatát és magyarázatát illeti, Gergelynek számos művében találunk utalást a bűnbocsánat szentségére vonatkozóan. Ez olykor csak néhány 1 Pl. J. DaniÉLOU, Chrismation prébaptismale, in Recherches de Sciences Religieuses 56(1968), 177-198. Uő., Traversée de la mer rouge et baptéme aux premiers siécles, ín Recherches de Sciences Religieuses 33(1946), 402—430. Sancho Biel- SA, J., El vocabulario en la Oratio Catechetica de san Gregorio de Nisa in Studien zu Gregor von Nyssa und der christlichen Spätantike (VCSuppl 12) (szerk. Drobner, H. R.—Klock, Ch.), Brill, Leiden 1990, 233—244. L.F. Mateo-Seco, Sacerdocio de losfieles y sacerdocio ministerial en san Gregorio de Nisa, in Teológia del Sacerdocio, vol. II (Sacerdocio minis- terial y lakat), Ediciones Aldecoa, Burgos 1970, 40-92. Uő., Sacerdocio de Cristo y sacerdocio ministerial en los tres grandes Capadocios, in Teológia del Sacerdocio, vol. IV {TeologT'a del sacerdocio en los primeros sighs), Ediciones Al- decoa, Burgos 1972, 179-201. M. Harl, Mo'isefigure de l’évéque dans VÉloge de Basile de Grégoire de Nysse (381). Un plaidoyer pour l’autorité episcopal, in Biographical Works of Gregory of .\ yssa (szerk. A. Spira), Philapdelphia 1984, 71-120. 2 különösen is érvényes a keresztségre es az eukansztiara, amint erről a Kateketikai beszéd utolsó nyolc fejezeté- ben (Ókeresztény írók 6, 556—572) olvashatunk. 3 Vö. Sancho Bielsa, J., El vocabulario 238-242. 4 Mateo-Seco, L. F., Sacerdocio de losfieles 52. 1 TEOLÓGIA 2014/1-2 ‘ XLVIII (2014) 1-5
