Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Györök Tibor: A reconciliatio ecclesiastica Nüsszai Szent Gergely írásaiban
A reconciliatio ecclesiastica Nüsszai Szent Gergely írásaiban GYOROK TIBOR szavas hivatkozást jelent.5 A témával azonban két igen értékes műben külön is foglalko- zik. Az Adversus eos qui castigationes aegreferunt6 (Azok ellen, akik a fenyítéseket kelletlenül vi- selik) beszédből megismerhetjük nem csupán a nüsszai püspök teológiai felfogását a bűn- bocsánat szentségéről, hanem az egyház gyakorlatával szemben felmerülő ellenérzéseket és kritikákat is.7 A teológus püspök Létoioszhoz írt kánoni levele viszont objektivitásra tö- rekvő, szakszerű kánon-magyarázat, amely a lelkipásztorok munkáját volt hivatott segí- terű.8 Mindkét írásból kiderül, hogy a püspök tudatában van annak, hogy az egyház ősi, a püspökökön keresztül áthagyományozott gyakorlata az apostoli időkre, illetve - végső gyökereit tekintve — az ószövetségi törvényre nyúlik vissza. Gergely számára nem lehet kétséges, hogy a bűnbocsánat egyházi elöljárók általi igazgatása isteni alapítású intéz- mény: ״Ne gondold, hogy7 a »templomból és szentségi életéből való« kizárást (aphoriszmon) a püspökök önteltségből találták ki; az atyák hagyományozták át a törvényt, ősi az egyház kánonja, mely a Törvényben vette kezdetét és a Kegyelem megerősítette. Tekints (csak) szent Pálra, aki levelek útján kiközösítő ítéleteket küld a vétkesek el- len és a mostohaanyjával sátáni módon együtt élő korintusi fiatalembert ilyen or- vossággal gyógyítja (íó toioutó iatreuontafarmakó).” ״Akit az Úr szeret, azt megfenyíti, megostorozza fiát, akit befogad” (Péld 3,11-12 LXX; Zsid 12,6). A fenyítés kezdetben nem édes, hanem keserű, de holnapra olyan gyümölcsöt terem, amely édesebb a lépes méznél. Ezért annak, aki a gyakor- latokat végzi (tó men aszkoumenö), erőfeszítéseket kell tennie, az edző részéről vi- szont {tó de aszkounti) ütésekre és keménységre van szükség.9 A nüsszai püspök a bűnbánattartási intézkedést aplwriszmosznak nevezi, ami megfelel a latin segregatio, excommunicatio szavaknak. A kappadox atya hangsúlyozza, hogy az in- tézkedésre féltő atyai gondosságból, szeretetből kerül sor: az excommunicatio nem más, mint gyógyító orvosság.10 A bűnökből való fölépüléshez megfelelő terápiára van szűk- ség, ami megkívánja a bűnbánónak és bűnbocsánatot kiszolgáltató atyának az együttmű- ködését. Ennek illusztrálására Gergely az orvosi hasonlaton túl egy másik, a sportolók életéből vett képet is igénybe vesz. 5 In Canticum canticorum hóm. 5 (Gregorii Nyssem Opera VI, 156). De vita Moysis 11,269-270 (Ókeresztény írók 6,725); In sanctum pascha (Oregont Nysseni Opera IX,250-251; Ókeresztény írók 18,281). 6 PG 46,308-316; Gregorii Nysseni Opera X/2,321-332. Gergely arról számol be, hogy sokan a templomból való kizárásra méltatlankodva reagáltak, sokkal rosszabbul, mint egy dacos kisgyerek. Azok ugyanis engedelmesen alávetik magukat a büntetésnek. A bűnbe eső és emiatt bűnbánattartásra kötelezett keresztények viszont ahelyett, hogy magukba szállnának, még az imádságot is el- hagyják. A nüsszai püspök homíliája kiemelkedő jelentőségű abból a szempontból, hogy az egyházi fegyelem- tartás által kiváltott lélektani hatásokról kendőzetlenül beszámol. Ez segít megérteni, hogy a bűnbánati fegyelem ókori gyakorlata miért jut hamarosan súlyos krízisbe. Epistula canonica ad Letoium (szerk. Mühlenberg, E.), Gregorii Nyssem Opera III/5, Brill, Leiden 2008. Angol nyelvű fordítás bőséges magyarázatokkal: Canonical Letter of the holy Gregory to Letotus among the saints, bishop of Me- htene (— Epist. 31)(ford. Silvas, A. M.), in Supplements to Vigiliae Christianae 83, Brill, Leiden 2007, 214—225. A szövegbeosztás jelölésénél ezt a fordítást követem. Castig. PG 46,313AB. A fordítás saját fordításunk. Ezzel a reconciliatio ecclesiastica — a keresztség és az eukarisztia mellett - a harmadik szentség, amelyet Gergely pharmakonnak nevez. 2
