Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Pusás Attila: Isten cselekvése a világban - Weissmahr Béla tézisének teológiai recepciója
Isten cselekvése a világban - Weissmahr Béla tézisének teológiai recepciója PUSKÁS ATTILA felülmúlásra képes fő okká teszi. Ebben az értelemben mondható, hogy Isten világon belüli cselekvését saját cselekvésre képesített teremtményi okok ״közvetítik”. A weissmahri érv elleni alapvető kifogás az, hogy bizonyítás nélkül azonosít két fo- galmi tartalmat egymással: a ״világban létezés” vagy a ״világ részeként létezés” fogalmát a ״világon belüli okozottság” fogalmával, azaz, azt állítja, hogy ״per defimtionem” csak az lehet világon belüli létező, ami világon belüli létező által okozott. A kritika szerint a jezsuita filozófus nemcsak adós marad az azonosítás igazolásával, hanem végső soron a petitio principii logikai hibáját követi el, hiszen eleve feltételezi azt, amit bizonyítani akar: azt tudniillik, hogy bármely világon belüli létező, esemény, tulajdonság létrejövé- séhez feltétlenül szükséges a világon belüli létezők oksági hatása, következésképp ״Isten a világon belül sohasem tud úgy működni, hogy tevékenysége a teremtményi síkon ne lenne egyszersmind a teremtett okok saját tevékenysége által közvetített”.23 A kritika jól- lehet megengedi, hogy az emberi megismerés úgy működik, hogy egy világon belüli eseményt más világon belüli eseményekkel összefüggésben észlelünk és azokkal okságilag összekapcsolunk, ám vitatja, hogy ontológiailag szükségszerű lenne, hogy egy világon belüh létező világon belüli októl függjön. A bírálat ehhez még azt is hozzá teszi, hogy a weissmahri érvelés által előfeltételezett, de valójában nem bizonyított tétel, mely szerint minden világon belüli eseményt más világon belüli események határoznak meg oksági- lag, a természettudományos kutatás módszertani alapelvének átvétele.24 25 Nos az tény, és a magyar filozófus alapvető törekvéseként állítható, hogy metafizi- kájában harmadik utat keres a szupranaturalizmus vagy mtervencionizmus és a pozitiviz- mus vagy naturalizmus között. Az előbbi Isten egyedüli okságát állítja bizonyos világon belüli isteni cselekvések esetében, mint amilyen a csoda is. Az utóbbi a természettudo- mányok módszertani alaptételét abszolutizálja és valóságértelmezésében eleve kizáija va- lamiféle transzcendens ok létét és működését. Weissmahr Béla kritikát gyakorol mindkét állásponttal szemben arra törekedve, hogy kimutassa belső ellentmondásosságukat. A bel- ső kritika mellett a szupranaturalista álláspont meghaladását kétségtelenül az is motiválja nála, hogy a világon belüli isteni cselekvés értelmezésére egy olyan koherens magyará- zattal szolgáljon, mely maximálisan tiszteletben tartja a természettudományos kutatás módszertani alapelvét. így alkot meg egy olyan elméletet, mely lehetővé teszi mind a teológus, mind a tennészettudós számára, hogy ugyanazon eseményt (csoda) saját mód- szertani eljárása alapján értelmezzen anélkül, hogy szükségképpen konfliktusba kerüljön a másik típusú értelmezés eredményével. A weissmahri magyarázattal szembeni kritika hiányossága, hogy nem veszi figyelembe azt a fontos körülményt, hogy a jezsuita filozó- fus elméletébe nemcsak beépíti a természettudományos kutatás módszertani alapelvét, hanem nyomatékosan hangsúlyozza a teremtményi-természeti (másodlagos) okság lehe- tőségei és a természettudományok által megállapított törvényszerűségek, várakozások, előrejelzések közötti maradandó különbséget.23 Mindazonáltal a magyar filozófus érvével szemben támasztott fő kifogás, meglátá- sunk szennt, valóban rámutat az argumentum hiányosságára. Metafizikájában Weissmahr Béla kellőképpen megindokolja, hogy a létezők szubsztancialitása és relacionalitása kor- relatív és együtt növekszik. így igazoltnak tekinthető az az állítása, hogy a világban lét (világ részeként létezni) egyszersmind és szükségképpen a többi létezőhöz és a létezők 23 Béla Weissmahr, Philosophische Gotteslehre, 144 köv. 24 Klaus von Stosch, Gott - Macht - Geschichte, 109-111; Armin Kreiner, Das wahre Antlitz Gottes oder was met- nen wir, wenn wir Gott sagen, 323—325. 25 Béla Weissmahr, Gottes Wirken in der Welt, 103-108. TEOLÓGIA 2014/3-4 186
