Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Pusás Attila: Isten cselekvése a világban - Weissmahr Béla tézisének teológiai recepciója
világon belüli oka is lenne (persze sohasem csak az), azaz természeti erő lenne más tér- mészeti erők között. Ez azonban abszurd.”10 A magyar filozófusnak ezt az érvét számos bírálat érte. Ezek némelyikével már doktori értekezésében ő maga számot vetett. Az ellenvetések egy része a következő ki- fogást fogalmazza meg: abból az állításból, hogy Isten másodlagos okok nélkül (azokat helyettesítve) cselekszik/cselekedhet a világban, még nem következik, hogy maga má- sodlagos okként cselekedne a világban. Hiszen Isten cselekvési módja mindig más, mint a teremtményeké, akkor is, ha ugyanazt teszi, amit a másodlagos okok is megtehetnek, akkor is, ha olyat tesz, amire a másodlagos okok nem képesek. Bármilyen hatást ér el Isten a világban teremtményi okok nélkül, oksági működése mindig az elsődleges ok transz- cendens okságának a módján valósul meg.11 Az újabb kritikák, melyek a magyar filozófus halála után láttak napvilágot, első he- lyen szintén a transzcendencia-érvet bírálják. Logikájuk lényegét tekintve ugyanaz, mint a korábbi ellenvetéseké. Azt vetik szemére a transzcendencia-érvnek, hogy nem tesz megfelelően különbséget Isten működési módja és létmódja között. Az ellenérv szerint Isten cselekedhet úgy, mint egy természeti erő, anélkül, hogy ő maga természeti erő len- ne. Mindenható Teremtőként tevékenykedhet úgy, mint teremtményei, anélkül, hogy ő maga teremtmény lenne. Isten cselekedhet úgy a teremtményi síkon, mint egy teremt- mény, ezzel ő maga nem válik összehasonlíthatóvá a teremtményével, legfeljebb csak a cselekvése. Isten lényegét és cselekvését meg kell különböztetni egymástól.12 Azzal, hogy alkalmanként úgy tevékenykedik a világban, mint egy teremtményi erő, és köz- vétlenül hoz létre részleges világon belüli eseményt, ő maga még nem lesz része a világ- nak, nem válik véges létezővé. Az ellenérv alátámasztására aztán megjelenik az antropo- lógiai analógia is. Ahogy az ember nem válik mechanikus létezővé azzal, hogy a világban cselekedve szabadon beleavatkozik egy tisztán mechanikus oksági összefüggésbe, úgy Is- ten sem válik természeti, teremtményi erővé és hatóokká azzal, hogy szabadon befolyá- solja a természeti-fizikai oksági kapcsolatokat és ebben az értelemben a fizikai okok sík- ján cselekszik.13 Weissmahr válaszában arra hívja fel a figyelmet, hogy nem elégséges a fogalmak szintjén verbálisán rögzíteni, hogy Isten minden esetben elsődleges, transzcendens ok- ként tevékenykedik. Az ok elnevezésével még nem világítottuk meg, hogy miben is áll Isten transzcendens oksága. A tulajdonképpeni kérdés ugyanis az, hogy egyáltalán össze- egyeztethető-e egymással az a két fogalom, hogy ״a világban másodlagos okok nélkül tevékenykedni” és ״kizárólag első okként tevékenykedni”.14 A jezsuita filozófus szerint, ha egy oknak bármiféle közvetítés nélküli részleges hatást tulajdonítunk a világban, ak- kor ez az ok a hatása alapján, egyszersmind más világon belüli okokkal összehasonlítható és a világon belüli ok is, azaz másodlagos ok is lenne. Ha tehát Isten, mint első ok, a viláPUSKÁS ATTILA Isten cselekvése a világban - Weissmahr Béla tézisének teológiai recepciója 10 Weissmahr Béla, Isten léte és mivolta, 303; Béla Weissmahr, Philosophische Gotteslehre, 144. 11 A magyar jezsuita filozófus A. Van Hove és A.-D. Sertillanges kritikájával vet számot disszertációjában. Vő. BÉLA Weissmahr, Gottes Wirken in der Welt, 69. 12 Vö. Klaus VON Stosch, Gott — Macht - Geschichte. Versuch einer theodizeesensiblen Rede vom Handeln Gottes in der Welt, Herder, Freiburg im Breisgau 2006, 106—109; W. Alston, Divine action: shadow or substance?, in T. Tra- CY, The God who acts. Philosophical and theological explorations, University Park, 1944, 41-62; Armin Kreiner, Das wahre Antlitz Gottes oder was meinen wir, wenn wir Gott sagen, Herder, Freiburg im Breisgau 2006, 322—325; R. SCHULTE, Wie ist Gottes wirken in Welt und Geschichte theologisch zu verstehen?, in Vorsehung und Handeln Gottes (Hrsg. Th. Schneider-L. Ulrich), QD 115, 116-167. 13 Armin Kreiner, Das wahre Antlitz Gottes oder was meinen wir, wenn wir Gott sagen, 323. 14 Béla Weissmahr, Gottes Wirken, 70. 182
