Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Pusás Attila: Isten cselekvése a világban - Weissmahr Béla tézisének teológiai recepciója
Isten cselekvése a világban - Weissmahr Béla tézisének teológiai recepciója PUSKÁS ATTILA nyos felfogással. Ennek értelmében Isten nem tud úgy tevékenykedni a világban, hogy az ne a másodlagos, teremtmény! okok saját tevékenységének a ״közvetítésével” valósuljon meg. A jezsuita filozófus tisztában van ennek a kijelentésnek a horderejével. Meggyőző- dése szerint, az Isten és a teremtmények oksági viszonyára vonatkozó kérdés megvála- szólásának a tétje nem egy lehetséges, de valójában eldönthetetlen és jelentéktelen hipo- tézis felállítása csupán. A tét ennél sokkal nagyobb. Egyfelől Istenről és a teremtésről alkotott fogalmunk helyessége forog kockán; másfelől az immanens okság alapján mű- ködő modem, természettudományos gondolkodással folytatandó párbeszéd megfelelő perspektívába helyezése az igazi tét.7 A kérdés horderejét és a válasz tétjének nagyságát mi sem mutatja jobban, minthogy Weissmahr Béla alaptételének a széleskörű pozitív fo- gadtatása mellett kezdettől fogva fenntartások is megfogalmazódtak álláspontjával szem- ben, s mind a mai napig, az utóbbi években különösen, újabb és újabb bírálatok jelennek meg katolikus teológusok részéről. A továbbiakban a kritikák és a rájuk adott weissmah- rí válaszok vázlatos ismertetésére, szembesítésére és mérlegelésére vállalkozunk. 2. VITA AZ ALAPTÉTELRŐL: ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK Mielőtt hozzá kezdenénk a vita ismertetéséhez, két megjegyzést érdemes előrebocsáta- nunk. Disszertációjának megírásakor a magyar filozófus számíthatott arra, hogy tézise kemény kntikákba is fog ütközm. Értekezésében ezért alaposan és több oldalról előkészí- ti tételének megfogalmazását. így tüzetesen számba veszi a tamási csodafelfogás mellett szóló érveket, megvilágítja azok exegetikai és filozófiai előfeltevéseit és korrekcióra szó- ruló pontjait. Utal az evolúció és az emberi lélek keletkezésére vonatkozó teológiai Iá- tásmódban bekövetkezett változásokra, s ehhez kapcsolódva, az itt kidolgozott belátások logikáját követve és kiteijesztve kezd hozzá saját újszerű csodaértelmezésének vázolásá- hoz. Gondolatmenetének számos pontján számot vet a lehetséges kritikákkal és félreér- tésekkel, így gyakorta visszatér a szövegben a következő szófordulat: ״itt azonban ellene lehetne vetni E gondos előzetes számvetésnek köszönhető, hogy a később felbuk- kanó bírálatok igazi újdonsággal, eredeti szemponttal valójában nemigen szolgálnak. Voltaképpen a jezsuita szerző által már felvetett lehetséges kifogásokat ismétlik meg, mert nem tartják kielégítőnek a filozófus ezeket hatástalanítani igyekvő válaszait. Weiss- mahr Béla későbbi írásaiban további pontosításokat és alkalmasint érveket fogalmazott meg a kritikákra reagálva. Második előzetes észrevételként megjegyezhetjük, hogy7 a magyar filozófus alapté- telének helytállósága mellett kétféle módon érvel.8 Érvrendszerének ״destruktív-kritikai” részében a hagyományos álláspont cáfolatára törekszik annak kimutatásával, hogy a te- remtményi másodlagos okokat nélkülöző isteni cselekvés a világban milyen ellentmondá- sokat tartalmazna, ami miatt elfogadhatatlan ez az értelmezés. Érvrendszerének ״konst- ruktív” részében fejti ki aztán saját metafizikai elméletét az isteni és a teremtményt tevékenység viszonyára vonatkozóan. Végül annak igazolására törekszik, hogy saját me- tafizikai elmélete összeegyeztethető a bibliai-teológiai alapigazságokkal. Meggyőződése szerint érvelésének destruktív része még abban az esetben is helytálló, ha valaki nem fo- gadná el argumentumainak konstruktív oldalát. Nos, ha megvizsgáljuk a weissmahn ál- lásponttal szembeni bírálatokat, akkor megállapíthatjuk, hogy ezek elsődlegesen annak 7 Béla Weissmahr, Gottes Wirken in der Welt, 58 köv; 63. 8 Béla Weissmahr, Gottes Wirken in der Welt, 64. 180
