Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: Új magvetés? Keresztényüldözés és vallásközi párbeszéd
Új magvetés? Keresztényüldözés és vallásközi párbeszéd KRÁNITZ MIHÁLY zető zarándokutunk a szabadság keretei között valósuljon meg. Az egyház az Ige magvait (semina verbi) fedezi fel a vallások és a kultúrák értékeiben, ugyanakkor meg is kérdő- jelezheti ezeket, ha egyes vallási adottságok ellent mondanak az emberi személy méltósá- gának. A rombolás nem lehet járható út. A vallásközi párbeszéd feladata, hogy megtalál- ja azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek oldják a meglévő feszültséget népek, kultú- rák és vallási felfogások között.9 3. A VALLÁSOK KAPCSOLATÉPÍTÉSE AZ EGYHÁZ CÉLJA Az egyház számára egyetlen járható út van: kialakítani a párbeszéd légkörét és megváló- sítam a vallások közötti találkozás lehetőségét.10 A vallások közötti párbeszéd alapjait Bol- dog VI. Pál pápa teremtette meg az egyházon belül az 1964-ben kiadott Ecclesiam suam kezdetű körlevelével.11 A keresztényeket nemcsak teológiai igény, hanem a társadalmi szükségszerűség is kényszeríti, s velük együtt az egyházak vezetőit és köztük a római katolikus Egyház püs- pökeit is, hogy keressék és találják meg azokat a módokat, amelyekkel megközelíthetik az európai jellegű társadalmaktól eltérő országok vallási gyökereit, szokásaikat és viselke- désformáikat.12 Mivel már az Európai Unióban is jelenlévő olyan jelentős tömegekről van szó - például a muzulmánok, hinduk, buddhisták esetében -, akik nem hallottak sem az Egyházról, sem pedig Jézus Krisztusról, ezért a kezdeményezésnek a keresztény- ség részéről kell kiindulnia.13 A II. Vatikáni Zsinatot követő időkben dokumentumok sokasága igyekezett kiala- kítani a vallásokkal való párbeszéd gyakorlatát.14 Egyes teológusok mégis úgy látták, hogy7 bár a zsinat jelentős fordulatot hozott a katolikusok magatartásában más hitekkel kapcsolatban, mégis megmaradt egyfajta ״tartós ellentmondás”, a vallásokban lévő igaz- ság és kegyelem hatásfokával szemben.15 9 Vö. Kránitz, M., Hidak a vallások felé. Kihívások egy új vallási kapcsolatrendszer előtt, SZÍT, Budapest 2014, 67. 10 Erről lásd: Incontro déllé religioni, in Sievernich, M., La missione cristíana. Storia e presente, Queriniana, Brescia 2012, 318-349; Szent-Iványi, I., Az egyezkedés lehetőségei a keresztyén-iszlám vallásközi párbeszéd legújabb történeté- ben, in KOVÁCS, Á., Vallási pluralizmus, vallásközi párbeszéd és kortárs ideológiák, Kálvin kiadó, Budapest 2013, 117-169, CCEE-KEK-GRIS, Cristiani e musulmani in Europa, Religioni e sette nel mondo 21 (2001-2002). 11 Kránitz, M (szerk.), VI. Pál pápa: Ecclesiam suam (1964. augusztus 6), in Az Egyház küldött. VI. Pál pápa aposto- li müve, SZÍT, Budapest 2009 (168—169: a keresztény üzenet az emberi párbeszéd körforgásában). Erről lásd még: La chíesa sifa dialogo. H contributo di Paolo VI, in SCOGNAMIGLO, E., Dia-Logos. II. Orientamenti. Per una teo- logia del dialogo, San Paolo, Cirusello Balsamo 2012, 170—205. 12 A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa a dialógus gyakorlati megvalósítása szempontjából 1993-ban levelet inté- zett az ázsiai, amerikai és óceániai püspökkari konferenciák elnökeihez, melyben a hagyományos vallásokkal szemben megnyilvánuló lelkipásztori gondoskodásra hívta fel a figyelmet (Bulletin, 21 Novembre, 1993). A pár- beszéd fontosságáról lásd: Le dialogue inteneligieux, in Questions actuelles n° 9, Septembre-Octobre 1999. A teoló- gia és a hit jövőjéről lásd: Sesboüé, B., La théologie au XXe siécle et l’avenir de la fői, DDB, Paris 2007. 13 Panikkar, R., L’incontro indispensabíle. Dialogo déllé religioni, Jaca Book, Milano 2001, (Una necessitá vitale, 21—26). 14 VI. Pál pápa 1964-ben létrehozta a Nem Keresztények Titkárságát. Ugyanerre az évre esett a pápa Ecclesiam suam kezdetű enciklikájának a megjelenése is a párbeszédről (beleértve a nem-keresztényeket); a pápa indiai útja és a nem-keresztény vallások képviselőivel való találkozása. Ezek a gesztusok elősegítették, hogy az egyház tekinte- tét a nyugati világ határain távolabbra vesse, és vállalja a többi vallással — nemcsak a zsidósággal - a kapcsolat fel- vételét. 15 Knitter, P. F., No Other Name? A Cntical Survey of Christian Attitudes towards the World Religions, Orbis Books, Maryknoll״ New York 1985, 124. Karl Rahner pozitív, de kritikus értékelésben sikeresnek minősíti a nem- keresztények üdvösségével és a vallásközi párbeszéddel kapcsolatos zsinati megállapításokat, ezt azonban mégis hiányosnak tartja, mert az egyes vallások megemlítésénél nincs meg ugyanaz az optimizmus, mint általában TEOLÓGIA 2014/3-4־ 140
