Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: Új magvetés? Keresztényüldözés és vallásközi párbeszéd
idők óta laktak.6 Nem ismerik a szabad vallásgyakorlat és a vallásszabadság elvét. Észak- Koreában és Kínában uralkodó kommunista rendszerek, és az Indiában és Indokínában megnyilvánuló vallási nacionalizmus súlyos fenyegetés a keresztényekre nézve. XVI. Be- nedek pápa többször szót emelt a nyugati világban eluralkodó, vallási alapon történő diszkrimináció ellen is. A civilizált országokban teret nyerő keresztény ellenesség és az ideológiai alapon megszülető gyűlölet szintén veszélyes jelenség.7 Új magvetés? Keresztényüldözés és vallásközi párbeszéd KRÁNITZ MIHÁLY 2. A KERESZTÉNYÜLDÖZÉS VALLÁSI ÉS TÁRSADALMI HÁTTERE Nagyon fontos a vallásüldözés kulturális vonatkozásairól beszélni. A vértanúság nem pusz- tán a gonoszság terméke, hanem egy kulturális felfogásé, mely ideológiai alapon szemben áll a hittel, mert a hiteles keresztény élet Krisztusról tesz tanúságot, és új ״magvetéssé” lesznek az életüket a hitükért feláldozó keresztények még a XXI. század elején is. Kína például jóllehet nagy gazdasági fejlődésen megy keresztül, de nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, és folytatja a vallásüldözést. Számos pap került rendőri felügyelet alá, mert nem akartak csatlakozni a hazafias egyházhoz. A 2007-es olimpia előtt 37 ״földalat- ti” püspököt helyeztek házi őrizetbe. Az iszlám országokban 10 üldözött közül 7 keresztény. 1945 óta tíznnllió kérész- tény volt kénytelen elhagyni szülőföldjét. Az iszlám esetében az üldözésnek vallási okai vannak, mert a keresztény vallást eretnek elhajlásnak tartják.8 A vallásközi béke szempontjából egy ígéretes intézményt avattak fel Bécsben 2012. november 26-án. Az új vallás- és kultúraközi nemzetközi központot az Abdullah Bin Abdulaziz szaúd-arábiai királyról elnevezett intézményt (KAICIID). A megnyitón jelen volt és beszédet mondott Ban-ki Moon ENSZ-főtitkár is. A Szentszéket Jean-Louis Tau- ran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke képviselte. Az intézmény azzal a céllal jött létre, hogy könnyebbé tegye, megerősítse és ösztönözze a párbeszédet a különböző vallások és kultúrák képviselői között. Elősegíti majd a vallás- és kultúraközi párbeszédet, valamint a megértést az együttműködés, a különbözőség tiszteletben tartása, az igazságosság és a béke javítása érdekében. A Központ újabb alkalmat jelent a pár- beszédre számos témáról, közöttük az alapvető emberi jogokról és különösen is a vallás- szabadságról, annak minden formájában minden ember és közösség számára a világ min- den részén. A hívőknek támogatniuk kell mindazt, ami segíti az embereket anyagi, erkölcsi és vallásos törekvéseikben. Ehhez három feltételnek kell teljesülnie: a másik sajátosságának tisztelete, mindenki vallási hagyományának kölcsönös és objektív ismerete elsősorban az oktatáson keresztül, valamint együttműködés annak érdekében, hogy az igazság felé ve6 Vellguth, K., Verfolgte Christen in Pakistan. Religiöse Minderheiten in einer religiösfanatisierten Gesellschaft, in Stirn- men der Zeit (Oktober 2014), 680—688. Erről lásd még Ferenc pápa videóüzenetét 2014. december 6-án az iraki keresztényekhez: ״Úgy tűnik, nem akaiják, hogy ott keresztények legyenek, de ti tanúskodjatok Krisztusról.” Vő. http://hu.radiovaticana.va/news/2014/12/06. 7 A legemlékezetesebb XVI. Benedek 2006. szeptember 12-én Regensburgban tartott előadása, melyben kifejtet- te, hogy az erőszakos térítés ellent mond az értelemnek is. Vő. Találkozás a tudományos élet képviselőivel a regens- burgi egyetem nagy aulájában, in Aki hisz soha nincs egyedül, XVI. Benedek pápa németországi látogatása, SZÍT, Bu- dapest 2006, 52. 8 F1SCHL, V., Az iszlám civilizáció mai hatásai, in Kovács, Á., Vallási pluralizmus, vallásközi párbeszéd és kortárs ideoló- giák, Kálvin Kiadó, Budapest 2013, 170-183. Fontosak a konkrét ismeretek, pl. az iszlám esetében, amit szá- munkra a ma is nemzetközi hírű magyar származású orientalista, Goldziher Ignác (1850-1921) művei is meg- könnyítenek. Vő. Brunner, R., Mohammed. Wissen, was stimmt, Herder, Freiburg 2011, 34. 139
