Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: Ferenc pápa küldetése. Új egyházfő a római katolikus egyház élén
KRANITZ MIHÁLY Ferenc pápa küldetése. Új egyházfő a római katolikus egyház élén kát elbizonytalanított, ám annak a lehetősége, hogy a pápa lemondjon, mindig is adva volt a hatályos Egyházi törvénykönyv alapján.11 XVI. Benedek önmagát az Úr szőlője egyszerű munkásának tekintette, és soha nem rejtette el gondolatait a lemondás lehetőségéről.12 Döntésének bejelentése tehát az egyház törvényeinek megfelelően, a kánonjog előírásai alapján történt. Saját megfogalmazása szerint alapvetően előrehaladott kora miatt már nem alkalmas a péten szolgálat megfelelő gyakorlására. A lemondás okait azóta is találgatják, jóllehet maga a bejelentés elégséges módon fogalmazta meg a pápa szándékát.13 Azonban maga a lemondás elgondolkodtató, mely a péten szolgálat gyakorlatának újfajta értelmezését is jelenti a modern időkben. XVI. Benedek pápa egy hiteles prófétai magatartással a Szentiélektől sugallva akart a legmélyebben evangéliumi módon cselekedni. Valószínűleg a bejelentés napjának kiválasztása sem volt véletlen, mivel február 11-e a római katolikus liturgiában a Lourdes-i Szűzanya ünnepe, a Benedek pápa elődje által életre hívott,.Betegek Világnapja” is egyben. A pápa Péter utóda: ez a hivatalos címe. A vatikáni bazilikába való belépésekor pedig felhangzik a tu es Petrus kórusének. Mint Róma püspöke azonban, Pál apostol utódaként is értelmezhető. Péter és Pál már a kezdetektől fogva az egységet jelenti a római és a világegyház számára is. Amaseai Asterius (Kr. u. 378-431) az ősegyházban már egy hosszú prédikációjában dicséri a szent és főapostolokat, Pétert és Pált, akiknek az emlékezete és a tisztelete az első időktől kezdve jelen volt Rómában.14 Három elődjétől eltérően XVI. Benedek nem vette magára a népek apostolának a nevét, azonban szolgálatát nagyon is érezhetően „páli módon” gyakorolta. Ismert, hogy 2008-ban meghirdette Szent Pál évét, de emellett egész pápasága alapvetően „Pál-apos- toli” jeleket hordozott, amennyiben a tanítást tartotta kormányzása fő eszközének. Egész magatartásában azt hangsúlyozta, hogy a püspök mester, vagyis tanító. Elődjeit felülmúlóan használta és szerette is a Szentírást. Nemcsak igehirdetését emelte a Biblia magassáservire velim. Ex Aedibus Vaticanis, die 10 mensis februarii MMXIII. Vö. http://www.vatican.va/holy_father/be- nedict_xvi/speeches/2013/february/documents/hf_ben-xvi_spe_2013021 l_declaratio_lt.html. (A kutatás ideje: 2013. április 3.) " A római pápa lemondásának lehetőségéről lásd: Az egyházi törvénykönyv, 332. kánon, 2.§: „Ha úgy adódik, hogy a római pápa lemond hivataláról, az érvényességhez szükséges, hogy a lemondás szabadon, annak kijelentése pedig szabályosan történjék, de nem szükséges, hogy bárki is elfogadja.” Vö. Az egyházi törvénykönyv, SZÍT, Budapest 1997', 299. 12 Vö. XVI. Benedek pápa, A világ világossága — A pápa, az egyház és az idők jelei. Beszélgetés Peter Seewalddal, Duna International, 2011, 46: „Gondolt arra, hogy lemond? — Az ember békés időben mondhat le, vagy akkor, ha már tényleg nem képes többre. Elképzelhető olyan helyzet, amikor helyénvalónak tartja a pápa lemondását? - Igen. Ha egy pápa világosan ráébred, hogy fizikailag, pszichikailag és szellemileg nem tudja már ellátni szolgálatának a megbízatását, akkor joga és bizonyos körülmények között kötelessége, hogy lemondjon.” 13 A lemondást kiváltó okok között a mérvadó egyházi sajtó többek közt a pedofil válságot,-a tradicionalistákkal való szakítást és az ún. Vatileaks-ügyet említi. Rendkívül magas lelki intelbgenciája a teológuspápát nehéz helyzetbe hozta a kommunikáció különböző szintjein. Vö. TORNIELLI, A., i. m., 23-43. A pápa érzéséről lásd: XVI. Benedek pápa, A világ világossága, 145—146: „Biztos, hogy csalódottság is van bennem amiatt, hogy mindenekelőtt a nyugati világban egyfajta kedvtelenség tapasztalható az egyházzal kapcsolatban, hogy a világias gondolkodás mindinkább önállósítja magát, s olyan formákat alakít ki, amelyekben egyre inkább elvezeti az embereket a hittől, hogy korunk általánosan érvényesülő irányvonala továbbra is szemben áll az egyházzal.” 14 PG 40, 264-300. A szerzőről lásd: Art. Asterius von Amasea, in Lexikon der antiken christlichen Literatur, Herder, Freiburg 1998, 5-56. Péter az, aki „kulcsaival” birtokolja az oldás és kötés egyházi hatalmát, Pál ellenben a leveleivel és a kard által szimbohzált éleslátásával biztosítja az evangélium igazságát, az Ige tekintélyét, a hit szabadságát, Isten szeretetének a misztériumát és magát az üdvösség szentségét — írja Asterius. 62
