Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - Benyik György: A történeti Jézus-kutatás és bibliakutatás az Egyesült Államokban - A Jesus Seminar
Az alábbiakban csak néhányat sorolok fel az újnak tekinthető eredményekből: 1. Korábban Jézust eszkatologikus prófétának tekintették, most a kutatás végén inkább csak provokatív bölcsességi tanítónak. 2. Arra biztatták a teológusokat, hogy ne hagyják magukat irányítani az egyházi tanítóhivataltól, annak ellenére, hogy egy-egy egyházhoz tartoznak. 3. Az ökumenizmus korábbi felfogását azonosították a vallások közötti párbeszéddel. 4. Látványosan megtagadták a keresztény irodalom felsőbbrendűségét, vagyis a nyugati kereszténység filozófiáját és kultúráját nem tekintették a kultúra csúcsának. 5. Jézus tanításából a példázatokat kutatták, mondván, ezek Jézus tanítási formái, a bölcsességhagyomány felismerése. 6. A példázatokon keresztül teremtettek kapcsolatot az ószövetségi bölcsességi irodalommal (Példabeszédek könyve, Prédikátor könyve, Jób könyve). 7. A qumráni szövegekkel és a Nag Hammadi könyvtár apokrif anyagával vetették össze a bibliai szövegeket, ennek következtében Péter és Tamás evangéliumát, valamint Márk titkos evangéliumát a kánoni írásokkal paralel írásnak tekintették, mint amelyeket csak valami egyházi diktatúra zárt ki a korábbi általános használatból, de a keresztényeknek éppen olyan értékes irata volt, mint a kánoni evangéliumok. 8. A Biblia szimbolikus világa nem egyezik a más tudományok - az asztrológia, asztrofizika, fizika, geológia - által feltárt világgal. Új módszerek: a) a bibliai nyelveken túli keleti nyelvek tanulása és használata a szövegek egybevetésénél; b) az irodalomkritika esetében ugyanazt a technikát alkalmazzák a bibliai szövegekre, mint más ókon szövegekre; c) számítógéppel rendezik az adatokat, fogalmi kereső programokat alakítanak ki; d) a földközi-tengeri kultúrát azzal a céllal tanulmányozzák, hogy megértsék belőle a kereszténység születésének szociológiai szempontjait. Az archeológia, hogy a tudósok a felszínre került tárgyakat értelmezni és magyarázni tudják. Az így elvégzett kutatások eredményeként a Jézus személyével kapcsolatos állításokból a kutatók nagyjából a következőket fogadják el történetileg hitelesnek. A Názáreti Jézus Nagy Heródes uralkodásának idején született. Anyja neve Mária, apja talán nem József volt. Jézus Názáretben, és nem Betlehemben született. Jézus vándortanító volt, aki szeretett együtt étkezni mindenkivel. Gyógyított is, anélkül hogy ősi mágikus formulákat használt volna. Feltételezhető hogy pszichoszomatikus hatásokat tudott elérni. Nem járt a vízen, és nem etetett sokaságot kenyérrel és hallal, nem változtatta a vizet borrá, és nem támasztotta fel Lázárt a halálból. Jézust Jeruzsálemben tartóztatták le, és a rómaiak feszítették keresztre, nem a zsidók ölték meg. Az ellene indított eljárás oka a nyilvános templomi botrány, és nem az „Isten fia”-vád. Az üres sír csak egy fikció —Jézus teste nem támadt fel a halálból. A feltámadás hite Pál, Péter és Mária Magdolna láto- másos élményére épül. Jézus hiteles cselekedeteinek tartják a következőket: Belzebub-vita (Lk 11,15-17); pusztai szavak (Mk 1,1-8, Mt 3,1—12, Lk 3,1—20; vö. Ebioniták evangéliuma 1); KereszA történeti Jézus-kutatás és bibliakutatás az Egyesült Államokban - A Jesus Seminar BENYIK GYÖRGY 5