Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)

2013 / 1-2. szám - Benyik György: A történeti Jézus-kutatás és bibliakutatás az Egyesült Államokban - A Jesus Seminar

THIRD QUEST A JÉZUS-KUTATÁSBAN (A HARMADIK KÉRDÉS) Részben a Jesus Seminar által elindított kutatással függ össze az Újszövetség kulturális hátterének új típusú kutatása, melyet „harmadik kérdés” (Third Questf vitának nevez­nek. A Jézus-kutatás „megújulása” nem a semmiből (ex nihilo) kezdődött.5 6 Marcus Borg szerint a publikációk 1960—1970 között szaporodtak meg, a jelentősebb tanulmányokat Amerikában írták: Norman Perrin, Rediscovering the Teachings of Jesus (Jézus tanításainak az újrafelfedezése), 1967). Az eredeti szövegnek új fordításai és új Jézus-életrajzok jelen­nek meg. Több jelentős munka foglalkozik a történeti Jézussal: Sanders, E. V., Jézus és a judaizmus, 1985; Georgen, D., Jézus munkássága és üzenete, 1986; Horsley, R., Jézus és az erősek spirálja, 1987; Mack, B., Az ártatlanság mítosza: Márk és keresztény eredetek, 1987; CROSSAN, J. D., A történeti Jézus: egy Földközi-tenger vidéki zsidó paraszt élete, 1991; UŐ., Jézus: egy csodálatos életrajz, 1994. A tudományos szervezetek közül a Society of Bibhcal Literature (Bibliai Irodalmi Társaság) állította kutatásának középpontjába ezt a kérdést. Ez a szervezet — ellentétben az SNTS-szel - nem ragaszkodik a teológiai szempontokhoz, a legtöbb szerző szemléle­te inkább az összehasonlító irodalomtudományhoz közelít. 1981-ben a társaságon belül megalakult, és 1983-tól állandó kutatócsoportként működik a Historical Jesus Section (a történeti Jézus-tagozat). Ennek egyik radikális szervezete lett 1985-ben a korábban már emlegetett „Jézus Szeminárium”. 125 rendes tagja7 ötéves kutatási időszakon ke­resztül kutatta és fogadta el a történeti mondások hitelességét, különválasztva a Jézus­mondásokat más őskeresztény szövegektől. A kutatókat az különbözteti meg a korábbi Jézus-kutatóktól, hogy nem tekintik a kereszténységet uralkodó kultúrának, hanem más vallásokkal egyenrangúnak, ennek következtében nem teológiai szempontokból, hanem az összehasonlító vallástörténet tekintetében kutatják. Az egyik vizsgált kérdés, hogy visszavezethetők-e a jézusi felségcímek Jézusra, vagy ezek nem mások, mint az őskeresztény egyház interpretációi. A Jézus-kutatás ebben a fázisban használt módszerei a vallástörténeti összehasonlítás, a kulturális antropológia és a társadalomtudományi módszer. Ezeket tartották a Jézussal kapcsolatos empirikus meg­közelítés adekvát módszereinek. Ezzel új szemüvegen keresztül nézték Jézust, a történeti személyiséget. Ennek az új „szövetséges tudománynak” a használata a megújulás legfel­tűnőbb jellemzője. A hallatlanul termékeny munkacsoport több mint 250 tudományos munkát jelentetett meg 1980 óta, és létrehozta The Social Science and New Testament Interpretationt (A Társadalomtudomány és Újszövetségi Magyarázat) és a Social Facets Seminart (Társadalmi Oldal Szemináriuma). BENYIKGYÖRGY A történeti Jézus-kutatás és bibtiakutatás az Egyesült Államokban - A Jesus Seminar 5 A kérdés jó összefoglalója: Cserháti, M., Methods and Models in the Third Quest of the Historical Jesus. Acta Theo­logica Lutherana Budapestiensa, Budapest, 2003. 6 Ebben az összefoglalóban jelentősen támaszkodtam Léta Sándor tanulmányára: LÉTA, S., A történeti jézus-kutatás új korszaka az észak-amerikai teológusok körében, az 1980-as évektől kezdve, in Teológiai Szemle (2000/2). 7 A kutatócsoport pénzügyi és infrastrukturális alapját adta a Westar Institute (P.O. Box 7268, Santa Rosa, Cali­fornia http://en.wikipedia.org/wiki/Westar_Institute). Vezetőség: Lane C. McGaughy elnök, Char Matejovsky ügyvezető elnök; tagok: Walter Beebe, Bronson C. Davis, Glenn Downing, Roy W. Hoover, Jim Schaad, Ber­nard Brandon Scott, Andrew D. Scrimgeour, John Staten, Jarmo Tarkki, Mary A. Tumpkin, Joseph B. Tyson, Ronald F. Way. 4

Next

/
Thumbnails
Contents