Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - Kocsis Imre: A Kolosszeieknek írt levél Krisztus-himnusza - Kol 1,15-20
KOCSIS IMRE A Kolosszeieknek írt levél Krisztus-himnusza - Kol 1,15-20 a 18a verssel kezdődik.7 A 15. és a 18b. versek párhuzama azonban egyértelműen ellentmond ennek a javaslatnak. Elfogadhatóbb azon kutatók javaslata, akik két főstrófát (15— 16., illetve 18b—20. versek) és egy köztes strófát (17—18a. versek) különböztetnek meg.8 Mindazonáltal úgy látjuk, hogy a köztes strófa tartalnulag még az első strófához kötődik.9 Egyéb javaslatok a himnusz eredeti változatának rekonstruálásával függnek össze. Erről külön pontban célszerű szólni. 1.3. Eredet Szó volt már róla, hogy a kutatók nagy többsége szerint a himnusz alapvetően a Koíosz- szei-levekt megelőző őskeresztény hagyományból való.10 Ezt főképp az alábbi érvekkel lehet alátámasztani: a) A himnuszból hiányoznak a Kolosszei-levéhe jellemző stílusjegyek, úgymint a lazán kapcsolódó participiális szerkezetek és főnévi igenevek, illetve a szinonim szavak és birtokos szerkezetek halmozása. b) Olyan szavak találhatók benne, amelyek egyébként a levélben nem szerepelnek: πρωτότοκος, τά ορατά - τά αόρατα, θρόνοι, κυριότητες, συνίστημι, πρωτεύω, εύ- δοκέω, είρηνοποιέω. Ráadásul a θρόνοι és a συνίστημι szavak a páll levelek gyűjteményében egyedül itt fordulnak elő. A τά όρατά, πρωτεύω és είρηνοποιέω kifejezések pedig az Újszövetség egészét tekintve egyedülállóak (hapax legomenonok). c) Tartalmi szempontból feltűnő, hogy a levél egyéb helyein a himnusznak csak néhány mozzanatára törtémk hivatkozás, éspedig a „fejedelemségekre és hatalmasságokra” (2,15), Krisztusra mint a „test” fejére (1,24), a Krisztusban lakó „teljességre” (2,9) és a Krisztus által megvalósított kiengesztelődésre (1,21-22). Arra vonatkozólag, hogy konkrétan milyen közegből való a szöveg, több hipotézis is napvilágot látott. H. Gese11 úgy látja, hogy a himnusz a kereszténység korai időszakából való, éspedig olyan Palesztinán kívüli közösségekből, amelyekben az Ószövetség hatása igen eleven volt. A görög nyelvű változat hátterében Gese egy héber nyelvű kultikus éneket vél felfedezni. Mivel azonban a himnuszban több olyan szó is szerepel, amelynek nincs közvetlen héber megfelelője (pl. τά όρατά - τά άόρατα, συνίστημι. πρωτεύω), ez a nézet nem megalapozott. Figyelembe véve, hogy a himnuszban a hellenizmus és a hellenista zsidóság szemléletének hatása is érezhető, az a vélemény a legelfogadhatóbb, miszerint a szóban forgó szöveg hellenista zsidó-keresztény körökből származik.12 7 Vö. Gese, H., Die Weisheit, der Menschensohn und die Ursprünge der Christologie als konsequente Entfaltung der biblischen Theologie, in UŐ., Alttestamentliche Studien, Mohr Siebeck, Tübingen 1991, 218-248, 240; Stettler, Ch., Kolosserhymnus, 92. 8Lohse, E., Kolosser, 82; Benoit, P., L’hymne christologique, 237-239; Schweizer, E., Kolosser, 52; Gnilka, J., Kolosserbrief, 58; Wright, N. T., Poetry, 445-451; Barth, M.-Blanke, EL, Colossians, 193k; Luz, U., Kolosser, 199. 9 J.-N. Aletti nem tartja megalapozottnak a köztes strófa felállítását: Colossiens 1,15-20, 41 és 45. 10 A 2. lábjegyzetben említett szerzők közül csak P. T. O’Brian (Colossians, 4lk) és M. Barth-H. Blanke (Colossians, 235) a kivételek. Ok Pált, illetve a levél szerzőjét tartják a himnusz szerzőjének. Vö. még Feuillet, A., Le Christ sagesse de Dien d’aprés les építrespauliniennes,]. Gabalda, Paris 1966, 260-262. Érdemes megemlíteni, hogy a Kol 1,15-20 korábbi hagyományból való származását először E. Norden ismerte fel klasszikus művében: Ag- nostos Theos. Untersuchungen zur Formengeschichte religiöser Rede, Leipzig 1913, 250—254. 11 Gese, EL, Weisheit, 241, 15. jegyzet. '■ Deichgräber, R., Gotteshymnus, 154; Lohse, E., Kolosser, 84; Luz, U., Kolosser, 200. Ch. Stettier (Kolosserhymnus, 347) szerint a himnusz Pál munkatársai körében vagy az apostol által alapított közösségekben keletkezett. 44
