Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Kránitz Mihály: Miroslav Volf: Képünkre ás hasonlatosságunkra. Az egyház mint a Szentháromság képmása
MIROSLAV VOLF: Képünkre és hasonlatosságunkra. Az egyház mint a Szentháromság képmása Harmat Kiadó, Budapest 2013 412 oldal A szerző, Miroslav Volf tulaj dóriképpen a régi Magyarország területéről, Újvidékről (a mai Növi Sad) származik. A parókián nevelkedett, mivel szülei is, ott „dolgoztak” (édesapja lelkipásztor volt). Belenőtt a közösségi életbe, mert ahogy7 írja: „a gyülekezet volt az otthonunk, a családunk és az egyházunk.” Gyermekkorában egyszer elfordult attól a gondolattól, hogy maga is lelkész legyen, mégis a teológiával való foglalkozásra adta magát, mert számára a keresztény szülők mégiscsak „Krisztus elkötelezettségét tükrözték”. A döntő ekkléziológiai igazság, amelyet Volf megtanult ebből az időszakból, hogy „Isten országa nélkül mncs egyház, és azt is, hogy egyház nélkül nem valósul meg Isten országa”. A kettő tehát összefügg. Ehhez a két megállapításhoz még hozzáteszi, hogy a Szentiélekben született és a Szentlélek erejében megmaradó közösségek nélkül kihalna az Isten országába vetett remény. Könyvét - mely angol nyelven az Egyesült Államokban jelent meg 1998-ban- és annak keretét ez a két igazság, az Isten országa és az egyház közötti összefüggés határozza meg. A szerző ökumenikus elkötelezettségből írta művét, amikor a nyolcvanas években belépett az ökumenikus mozgalomba, és katolikus, valamint ortodox teológusok hatására a commim/o-fogalmat a szentháromságtan keretében értelmezte. Szentháromság, közösség és ökumenikus párbeszéd kifejezések határozzák meg a kötetben szereplő témákat és a kérdéseket is. Volf a protestáns, a katolikus és az ortodox egyháziam megközelítések felhasználásával a Szentháromságra épülő ökumenikus egyháztan vonásait rajzolja meg. A szerző nem szakad el protestáns teológiai nézeteitől, de művében katolikus és ortodox hangok gazdagítják „ekkléziológiai melódiáját”. Az eredetileg Tübingenben 1996-ban írt habi- litációs értekezést Jürgen Moltmann (1926—) protestáns teológus bírálatai és tanácsai alapján átdolgozta egy szélesebb olvasóréteg számára. Miroslav Volf a teológus Joseph Ratzinger (1927—) kommuniófelfogásával ésjoan- nis Zizioulasnak (1931—), Pergamon ortodox metropoli tájának és az athéni akadémia elnökének kommunióstruktúrájával összefüggésben fogalmazza meg az ökumenikus párbeszédet is serkentő és előrevivő gondolatait. A szerző az egyház valóságára (Mitől TEOLÓGIA 2013/3-4 * XLVIi (2013) 228-236 228
