Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 3-4. szám - Perendy László: A lelki hatalmat gyakorlók erényei. Szent Ambrus De officiis ministrorum című művének forrásai
PERENDY LÁSZLÓ A lelki hatalmat gyakorlók erényei SZENT AMBRUS DE OFFICIIS MINISTRORUM CÍMŰ MŰVÉNEK FORRÁSAI Szent Ambrus élete és munkássága1 számos ponton köthető a világi és egyházi hatalom gyakorlásának problémaköréhez. A kor jelentős politikai eseményei közül megemlíthetjük a Gratianus császár uralkodása során felmerülő nehézségeket, az anánusok hatalomszerzési kísérleteit, a római Victoria-oltár kapcsán Symmachus-szal a pogányság visszaszorítása érdekében folytatott vitáját, a milánói templomfoglalást, Maximus trónkövetelő fellépését és bukását, a callinicumi zsinagóga felgyújtását, a thesszaloniki vérfürdőt, az Eugenius usurpator leverésével kapcsolatos eseményeket, II. Valentinianus és Nagy Theodosius halálát. Ezek az események nemegyszer alkalmat jelentettek irodalmi művek, például levelek és homíliák megszületéséhez is.2 Ambrus azonban égető szükségét érezte annak is, hogy a felügyelete alá tartozó jelentős nagyságú területek egyházszervezetének kiépítése és megerősítése érdekében kézikönyvet írjon a klérus tagjai számára, azt a művet, amelyet De officiis ministrorum vagy egyszerűen csak De officiis címen ismerünk.3 Az ókorban és a középkorban számos olyan alkotás született, amelyek szabályozták a klerikusok morális és liturgikus kötelességeit. A legnagyobb hatású közülük bizonyára Nagy Szent Gergely Regula pastoralis-z, de sorolhatnánk még számos művet, amelyek szerzősége (például Alcuinnak is tulajdonítottak egy művet, Diuinis officiis címmel) néhány esetben meglehetősen bizonytalan. Mindenképpen meg kell említenünk azonban Sevillai Izidor De ecclesiasticis officiis c. könyvét, amely — más művekhez hasonlóan — sokat merített Ambrus művéből. A későbbi művek sok esetben részletes utasításokat adtak, ezért a mindennapi gyakorlat szempontjából kézikönyvként alkalmasabbnak bizonyultak. A későbbi szerzők műveiben található számos kölcsönzés is mutatja, hogy Milánó püspökének ez a vállalkozása kétségtelenül nagy hatást gyakorolt az utókorra, elsősorban ' Az elmúlt évtizedben megjelent alapos monográfia Milánó püspökéről: DASSMANN, E., Ambrosius von Mailand. Leben und Werk, Stuttgart 2004. A De officiis-sze\ kapcsolatban lásd elsősorban a következő fejezetet: Karitas und Mailänder Klerus (231-234). 2 A témát részletesen tárgyalja a következő monográfia, amely nem csak Ambrusnak, hanem Aranyszájú Szent Jánosnak a világi hatalomról vallott nézeteit is ismerteti: GROSS-ALBENHAUSEN, K., Imperator christianíssimus. Der christliche Kaiser bei Ambrosius und Johannes Chrysostomus, Frankfurt an Main 1999. 3 Klasszikusnak tekinthető szövegkiadása: MlGNE, J.-P. (ed.), Sancti Ambrosii Mediolanensis episcopi De officiis ministrorum libri tres, in Sancti Ambrosii Mediolanensis episcopi opera omnia, Paris 1866 (PL 16), Tomi secundi pars prior, 25—194. 174
