Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A család az egyház útja
A család az egyház útja KRANITZ MIHÁLY nagyszülőpárból. És mi választja el, mi állítja szembe a keresztény családokat a nem keresztény családokkal?30 Általánosságban jellemző az individualizált (széttördelt) társadalom.31 Van-e egyáltalán családeszmény vagy házasságeszmény?32 Alapos elemzés szükséges a Sollicitudo rei socialis enciklika alapján a kialakult helyzetről, melyet a strukturális bűn állapotának nevezhetünk.33 A vallásos családokban 1,34-szer több a gyermek, mint a nem vallásos családokban, és növekszik a rájuk jutó teher.34 Államférfiak és demográfusok képviselik (a ma már hétmilliárd) földlakó érdekeit, és mit akar akkor egy törpe kisebbség, mint a Vatikán? Számmá redukálódik az emberi személy.35 A család nem ház, nem is gyár, még kevésbé autópálya vagy gazdasági vállalkozás, amelyet megtervezünk. Vajon betervezhető-e egy baleset, amelyben valaki az élő családtagok közül meghal? Vajon betervezhető-e a szeretet? Vajon betervezhető-e a szenvedés, a tűrés, az áldozathozatal? Vajon a család csupán e világi valóság? Hogyan adunk számot, mi keresztények a reménységünkről a reménytelenség korában (lPét 3,15)? Hogy vállaljuk a felelősséget azokért a családokért, melyek megfelelő szexuáletikai ismeretek nélkül megfelelő anyagi feltételek nélkül köttetnek, vagy amelyekben anyagi és tudati okok miatt akadályoztatik a gyermekáldás elfogadása?36 Hogyan állunk a keresztény katolikus tanítás megismerésével, annak hirdetésével? A hirdetett tanítás melletti tanúságtétellel? A remény struktúrái hálózatának a megteremtésével? Ez nnnden keresztény kötelező és sürgető feladata. Van-e jövőképünk? Nincs jövő jövőkép nélkül, s ebbe beletartozik a múltról alkotott kép is.37 A Kairói Népesedési Világkonferencián (1994) egyértelműek voltak a frontvonalak: az első világ áll szemben a harmadik világgal. A jövő ott van, ahol élet van, s ha a keresztény családban van élet - mert ha tényleg keresztény, van élet —, akkor a keresztény családnak minden földi nehézség ellenére van jövője.38 3. A CSALÁD MAI HELYZETE ÉS AZ EGYHÁZ VÁLASZA 1965—1991 között több európai ország termékenységi mutatója visszaesett. A házassági gyakoriság (nupcialitás) csökkent, és a házasságkötés időpontja egyre későbbre tolódik. Á válások száma háromszorosára növekedett. A nagyvárosokban már nem egész egy válásjut két házasságkötésre, egyre nagyobb a számuk a házasságon kívül (singles) élőknek.39 A kérdéskör a főtengelyben egészen a családig vezet. 30 SOMORJAI, Á., Gondolatok a keresztény családok mai helyzetéről hazánkban a teológus szemével, in PÜSPÖKKARI CSA- lAdpasztorAciós Bizottság, Az élet és szeretet bölcsője (Katolikus Családkonferencia, Máriabesnyő, 1994. szeptember 15—17.), Budapest 1994, 51. 31 SOMORJAI, Á., Gondolatok a keresztény családok mai helyzetéről, 52. 32 Somorjai, Á., Gondolatok a keresztény családok mai helyzetéről, 53. 33 Somorjai, Á., Gondolatok a keresztény családok mai helyzetéről, 54. 34 SOMORJAI, Á., Gondolatok a keresztény családok mai helyzetéről, 55. Vő. Tomka, M., Család és vallásosság, in Teológia 18 (1984), 17. 35 Somorjai, Á., Gondolatok a keresztény családok mai helyzetéről, 56. 36 Somorjai, Á., Gondolatok a keresztény családok mai helyzetéről, 57-58. 37 Somorjai, Á., Gondolatok a keresztény családok mai helyzetéről, 58. 38 Somorjai, Á., Gondolatok a keresztény családok mai helyzetéről, 58. 38 Camisasca, M., Korunk válságtünetei és a keresztény család, in Püspökkari CsaládpasztorAciós Bizottság, Az élet és szeretet bölcsője (Katolikus Családkonferencia, Máriabesnyő, 1994. szeptember 15—17.)( Budapest 1994, 127. 145
