Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A Vienne-i Zsinat (1311-1312) határozatainak jelentősége teológiai, kánonjogi és történeti szempontból
A Vienne-i Zsinat (1311-1312) határozatainak jelentősége... SZUROMI SZABOLCS ANZELM kiközösítés alóli feloldozáshoz való kánoni vagy szentszéki felhatalmazás szükségességét, amelynek a hiánya a kiszolgáltatást megkísérlőre önmagától beálló exkommunikációt vont.72 Hasonlóan fontos a szegénységi fogadalomból fakadó kötelességek és jogok rendezése a nem kolduló rendek és a kolduló rendek közötti - szentszéki rendelkezés következtében történő - áthelyezések tekintetében.73 A 14. határozat részletes irányelveket tartalmaz a monasztikus szerzetesek életére vonatkozóan, amely kiteljed a megfelelő ruházatra és annak viselésére; a szentgyónás legalább havi rendszerességgel való elvégzésére; a monasztikus élettől idegen cselekmények említésére (vö. vadászat, a házból való engedély nélküli távoliét); a monostorhoz kötődő házakban tartózkodó rendtársak számára és a közöttük lévő szerzetesi kötelék fenntartására; az egyes korhatárokra - beleértve a papszentelésre bocsátandó szerzetes életkorát is —; valamint a szerzetesház napirendjére is.74 Itt jegyezzük meg, hogy a Vienne-i Zsinat nemcsak a szerzetesekkel kapcsolatban, hanem a IV. Lateráni Zsinathoz hasonlóan75 a méltó klerikusi életre vonatkozóan is rendelkezett, amelyek közül kiemelkedik a kereskedelem tilalma (Decr. 8)76 és az illő papi öltözet megtartása, melyek megszegése komoly büntetőintézkedést vont maga után (vö. Decr. 9).77 Jellemző a zsinat körültekintésére, hogy önálló határozatban rendezi a szerzetesnői közösségek vizitációját, annak fontosságát, jellegzetességeit és azokat a területeket, amelyek megtartását különös gonddal szükséges ellenőriznie a vizitációt végzőnek, legyen az az Apostoli Szentszék által kijelölt személy az exempt közösség számára, vagy a megyéspüspök a saját felügyelete alatt működő közösség tekintetében (életmód, öltözet, hajviselet stb.).78 Az egyház dogmatikai meggyőződését és az egyházlegyeimet veszélyeztető tévtaní- tások közül a zsinat kitüntetett figyelmet szentelt a beginák — Liége-ből származó, pápai jóváhagyással rendelkező női megszentelt életre törekvő mozgalom79 - által vallott teológiai nézetek elemzésének. A Vienne-i Zsinat több nekik tulajdonított — bár általuk nem vallott — tévtant is elítélt,80 amely végül a Clementinae kihirdetését követő évben (1318) a pápai által történt megszüntetésükhöz vezetett. A zsinat hasonlóan bírálta el a begárdok (apostoli szegénységre törekvő, a beginákhoz hasonló, férfi- — nem szerzetesi — mozgalom)81 tanítását. A legfontosabb kérdés a boldogító színelátás (visio beatifica)82 teológiai problémájához kötődött, amit már Petrus Iohanms Olivi is érintett. A zsinat elutasította azt a heretikus nézetet, hogy az emberi léleknek nincs szüksége semmilyen természet- feletti - dicsőséges - fényre a boldogító színelátáshoz. A problémakörnek komoly biblikus és tanbeli háttere van (utóbbi különösen a patrisztikus irodalomban). A kinyilatkoztatásból és az egyházi tradícióból, filozófiai rendszerbe illesztve Aquinói Szt. Tamás kristálytisztán világította meg az emben megismerés sajátosságait és határait, mind a Summa Theologiae, I 72 Cone. Viennense, Decr. 31 (COD 387). 75 Cone. Viennense, Decr. 13 (COD 370). 74 COD 370-373. 75 Cone. Lateranense IV, Const. 16 (COD 243). 76 COD 364. 77 COD 365. 78 Cone. Viennense, Decr. 15 (COD 373-374). 79 Dizionario degli Istituti eli Perfezione (a cura di Pelliccia, G.-Rocca, G.), Roma 1974—1997, 1165. 80 Cone. Viennense, Decr. 16 (COD 374); vö. Decr. 28 (COD 383—384). 81 Dietionnaire de spritualité I, Paris 1937, 1329—1340. 82 DONDAINE, H. F., L’objet el le ’medium’ de la vision béatifique ehez les théologiens du XIIIe siede, in Recherehes de théolo- gie ancienne et médiévale 19 (1952), 60-130. Részletesen vö. Trottman, Ch., La vision béatifique des disputes seho- lastiques ä sa definition par Benőit XII, Roma 1995, 367-368. 103
