Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Beran Ferenc: A család a társadalom sejtje - A család helyzetének változása a Familiaris consortio utáni időkben
A család a társadalom sejtje BERAN FERENC 2. A CSALÁD A TÁRSADALOM SZOLGÁLATÁBAN Dolgozatunk második részében a Familiaris consortio apostoli buzdítás és azt követő egyházi dokumentumok alapján azt vizsgáljuk, hogy a keresztény értékrendet képviselő családok milyen hatással vannak a társadalom életére. Közös tapasztalat, hogy a társadalom életére kiemelkedőn fontos hatással van a családok élete. A családok ugyanis a társadalom legkisebb természetes egységét, „sejtjeit” jelentik, amelyekből a nagyobb egység felépül.8 A társadalom és az emberi test felépítése között hasonlóság fedezhető fel. Ahogyan az emberi testnél az egyes sejtek sérülései hatással van az ember életére, úgy a társadalomban a sérült családok hatással vannak a közösség egészére. De az is igaz, hogy miként a személy tudatos célkitűzése, döntése és lelkiereje hatással van testének legelemibb részeire, úgy a társadalomban elfogadott családkép, „modell” is és az ennek megfelelő politikai irányelvek hatással vannak egyes családok életére. Az elmúlt évtizedek tapasztalata azt mutatja, hogy az állam családpolitikai döntései komoly hatással voltak a családok életére. így például hazánkban már a hatvanas években felismerték, hogy romlanak a népességi mutatók. Ezért 1967-ban bevezették a gyest (gyermekgondozási segélyt), 1973-ban további népességpolitikai intézkedéseket hoztak: bevezették a terhességi és gyermekágyi segélyt, továbbá több gyermek vállalása esetén támogatták a lakásvásárlást. A rendelkezések elérték céljukat, nőtt az élve születések, és csökkent a magzatelhajtások száma.9 Sajnos ezek a rendelkezések csak átmenetileg állították meg a népesség fogyását. Ezért most is olyan törvények bevezetését ígérik, amelyek erősítik a családokat, és társadalmat. Ilyen a személyi adózás szempontjából figyelembe vett adóalap, a gyermekek számától függő differenciált csökkentése és a gyermekvállalásból származó nyugdíj hátrány kompenzálása. A következőkben a II. Vatikáni Zsinat, a Familiaris consortiót és a többi egyházi dokumentumot felhasználva vizsgáljuk a családnak a társalom életére való hatását. A sokféle hatást három szempont köré csoportosítjuk: az élet elfogadása, az értékekre való nevelés és a társadalom problémák iránti érzék elsajátítása. 2. 1. Az élet elfogadása Ahogy a bevezetőben mondtuk, a család a társadalom sejtje, pillére és melegágya. Ezek a képek jelzik a család különféle feladatait is. Az emberek családban sajátítják el a társadalmi élethez szükséges ismereteket, az emberi kapcsolatok modelljét, a kultúrát, ami kezdetben mint bölcső, később mint egy ház, családi és baráti kapcsolatokat jelent. Minden emberi kapcsolatnak és kultúrának alapvető feltétele azonban maga az élet, vagyis a „gyermekek világra hozása”.10 Ida a házasságokban nem fogan élet, a kapcsolat és a kultúra mind csak lehetőség marad. így nemcsak a család, hanem a társadalom is elveszti az értékeket, amelyeket hordoz. Az egyház buzdítja a házastársakat a gyermekvállalásra, és azt tanítja, hogy a házassághoz természete, lényege szerint hozzátartozik a gyermekek vállalása. Egy férfi és egy nő kapcsolata a gyermekek elfogadásában, vagyis a családban válik teljessé. 8 Vö. Apostolicam actuositatem (zsinati határozat a világi hívek apostolkodásáról), 11; Familiaris consortio 42. 9 Vö. VALUCH, T., Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében, Osiris, Budapest 2005, 45; Magyar statisztikai zsebkönyv, KSH, 2002, 25. 10 Vö. Familiaris consortio 44. 37
