Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)

2012 / 1-2. szám - Beran Ferenc: A család a társadalom sejtje - A család helyzetének változása a Familiaris consortio utáni időkben

BERAN FERENC A család a társadalom sejtje A családban a Szentháromság képe tükröződik vissza: a Szentháromság belső misztikus életében az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének személlyé válása a Szentlélek. Ha a világ népességének alakulását nézzük, felemás kép tárul elénk. A világ népessé­ge rohamosan növekszik, becslések szerint eléri a 7 milliárdot. Ugyanakkor vannak olyan földrészek, ahol a születések radikális csökkenésével a népesség is erősen fogy. Fájdalmas tény, hogy ez a fogyás Európára, a keresztény kultúra bölcsőjére jellemző. Sajnos ez a tendencia hazánkban is érvényesül. Az elmúlt húsz évben a termékenységi mutató 1,92- ről 1,1-re csökkent, az abortuszok száma pedig magas volt. Hazánkban az abortuszt tör­vényileg 1956-ban fogadták el, és azóta 6-7 millió terhességet szakítottak meg. A demog­ráfiai helyzetet rontja az is, hogy a nők idősebb korban mennek férjhez, az első gyermek is később születik, és így csökken annak a valószínűsége, hogy többet vállalnak. Ezekkel az okokkal magyarázható, hogy 2010-ben hazánk lélekszáma 10 millió alá csökkent," és ha a tendencia folytatódik, évenként közel 40 000 fővel apadni fog. Az élet elfogadását nem lehet csak biológiai szempontból nézni. A gyermek szem­pontjából nagyon fontos, hogy milyen lelkülettel váiják megszületését, milyen légkör ve­szi őt körül. Kimutatható az is, hogy az emberi személy kibontakozásánál is meghatározó szerepet játszik a család. A családi körben megtapasztalt „ősbizalom” biztosítja az a lelki alapot, amelyre később az önbizalom, kezdeményezőkészség, és az önazonosság épülhet.11 12 Az a gyerek, akit otthon elfogadnak, és akivel naponta foglalkoznak, bátrabban megy na­ponta óvodába, iskolába, meg mer szólalni az órákon, kész arra, hogy kialakulóban levő véleményét megossza társaival, és ha kell, vitába is mer szállni másokkal igaza védelmé­ben. Nagyobb a valószínűsége annak is, hogy a kritikát is jobban el tudja viselni, hiszen családja körében is megszokhatta, hogy az ő javát szem előtt tartva kijavítják a hibáit. így a megjegyzést vagy ellenvéleményt nem rosszindulatú támadásnak, hanem segítségnek tartja. Később pedig alkalmas lesz arra, hogy másokkal együtt dolgozzon, elfogadja főnö­ke utasítását, vagy kellő módon tudja értékelni beosztottjai véleményét. 2. 2. Értékekre nevelés Az értékre nevelés tárgyalásnál először tisztáznunk kell, hogy mint nevezünk értéknek. A Szentírás tanúsága szerint Isten a saját képmásra teremtette az embert, ezért az ember értelme segítségével képes felismerni az értékeket, vagyis azokat az agyagi, szellemi léte­zőket, amelyek a javára válnak, amelyek kiteljesedését segítik.13 Az ember azonban belső gyengesége (áteredő bűn következménye) és a környezetében található rendezetlenség (világ bűne) miatt csak nehezen képes felismerni ezeket az értékeket, ezért nevelésre van szüksége. Az értékekre való nevelésnek át kell fognia az élet egészét. A legfontosabb érté­kek: a személy tisztelete; az igazságosság készségének az elsajátítása, amely arra törekszik, hogy mindenkinek és mindennek megadja azt, ami neki jár; a szeretet erényének a gya­korlása, amely magában foglalja az önátadást, s végül az érzelmi, szexuális nevelés, amely az egymásért vállalt kölcsönös felelősségben valósul meg.14 Az értékekre való nevelés elsősorban a család feladata, azonban fontos szerepe van a társadalomnak is, hiszen az ismeretek elsajátítása és társadalmi normák tiszteletben tartá­11 Vö. Magyar statisztikai zsebkönyv, KSH, 2010, 3. 12 Vö. Erikson, E., Identität und Lebenszyklus, Schurkamp, Frakfurt 1966., 150. " Beran, F., Etika. Az értékek tisztelete, Gondolat, Budapest 2007, 53. 14 Vö. Familiaris consortio 37. 38

Next

/
Thumbnails
Contents