Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Beran Ferenc: A család a társadalom sejtje - A család helyzetének változása a Familiaris consortio utáni időkben
BERAN FERENC A család a társadalom sejtje dalmi jelenségeket, így az erkölcsi értékelés is tőle függ. Azt is mondhatjuk, hogy a posztmodern a „liberalizmus ideológiája”.7 Ez a filozófiai irányzat, bár a hideg racionalizmussal szembeni lázadása miatt értékeket is hordoz magában, mégis komoly veszélyt jelent a társadalom számára. A korlátok nélkül megélt szabadság romboló hatással lehet a személy, annak környezete és a társadalom számára is. A kor egyik ellentmondásos jelensége, hogy akkor tűzték zászlóra a szabadság eszméjét, amikor az alapvető emberi jogok kinyilvánítása jelezte annak korlátáit, vagyis azokat az értékeket, amelyeket mindenkinek tiszteletben kell tartania. 1. 2. A szabadság félreértelmezésének kialakulása a család szempontjából A kapitalizmus korában a gépesítés és az iparosodás miatt a termelő családközösségek javarészt felbomlottak. Vidéken a mezőgazdasági gépek teijedése miatt kevesebb kézi munkára volt szükség, ezért sokan a városokban kerestek megélhetési lehetőséget. A városokban a kisebb, családi céhek nem tudták felvenni a versenyt a nagyüzemi termeléssel, ezért a fiatalok elhagyták a családot, és az addig öröklött mesterséget, majd máshol, nagyobb, ipari városokban kerestek munkát. A megváltozott helyzet sok előnyt és veszélyt rejtett magában. A legnagyobb értéket a bővülő szabadság jelentette. Ez az élet több területén is megmutatkozott. Lehetőség nyílt az utazásra, az ismerek szélesebb körű elsajátítására, az egyéni adottságok szerinti munka (hivatás) megtalálására. A tehetségesek előtt megnyílt a lehetőség a vállalkozásra. A nagyobb családi közösségből való kikerülés és a mozgalmasabb élet lehetőséget adott arra, hogy a fiatalok ne a család érdeke szennt, hanem a személyes vonzalom szerint válasszak magunknak társat, és hogy otthonaikat az egyéni elképzeléseik szerint rendezzék be. A nagyobb családból való kikerülés veszélyeket hordozott magában. A nagycsalád szigorúbb erkölcsi értékrendjét a társadalom szabadabb erkölcsi értékrendje váltotta fel. A társadalomban, ha valaki eltért az értékektől, nem kapott közvetlen, jóindulatú visszajelzést környezetéből, vagy csak akkor, ha törvényt sértett. Ezt azonban már büntetés követte. A nagycsaládot elhagyó fiatal számára megcsillant meggazdagodás lehetősége, a jólét pedig gyakran elsődleges céllá vált, és az emberi kapcsolatokat, így a családi életet is ez alá rendelte. Aki gyorsan karriert akart csinálni, annak számára a családi kötöttségek (például a hitvestársával töltött idő, gyermeknevelés, szülőkkel való törődést) akadályt jelenthetett. A nagycsaládok megszűnése komoly problémát jelentett a hátrányos helyzetűek (gyengék, tehetségtelenebbek, idősebbek és a betegek) számára, akik a társadalomban nehezen találták a helyüket. A család védelme nélkül ők lemaradtak, és a társadalom peremére kerültek. El kell ismerni, hogy a jóléti állam rendszere az ő segítségükre sietett. A társadalombiztosítás, a nyugdíj és a szociális juttatások nagy segítséget jelentettek számunkra. 7Vö. Nagy, P., „Posztmodern” háromszögelési pontok: Lyotard, Habermas, Derrida, Magyar Műhely, Párizs—Bécs— Budapest 1993, 133. TEOLÓGIA 2012/1-2 36
