Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században
Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században BENYIK GYÖRGY Goodspeed (1871-1962) és Shirley Jackson Case (1872-1947).50 Mind a négy kutatóban közös, hogy jelentős időt töltött Németországban, Burton Lipcsében 1887-ben, Matthews Berlinben 1890-ben, Case Marburgban 1910-ben, Goodspeed szintén Berlinben volt 1898-tól 1890-ig, jóllehet ő utazást tett Angliában, a Közel-Keleten, valamint Egyiptomban is. Matthews szemléletmódja jellemző erre az iskolára. Burtonnal együtt számos könyvet publikált az Újszövetség köréből, de még többet egyedül. A The Social Teaching of Jesus című munkájában foglalkozik Jézus humán, családi, társadalmi szemléletével és államelképzelésével, világszemléletével, a szociális életről alkotott véleményével, a humán fejlődési elképzelésekkel, valamint az emberi társadalom regenerálódására vonatkozó szemléletével. Ezzel a témával ma a bibliai antropológia foglalkozik. Matthews úgy vélte, hogy ugyan az evangéliumok számos szövegromlást és utólagos kiegészítést tartalmaznak, ez viszonylag könnyen felfedezhető a kritikai munka következtében, amennyiben van érzékünk Jézus eredeti szituációjának kutatásához. Amellett érvelt, hogy az „Isten-fiú- ság” és az „emberi testvériség” elképzelése alkotta Jézus szociális doktrínájának gerincét. A The Faith of Modernism című munkájában a korai protestánsokat kritizálta, mivel ők a Bibliát „történeti könyvnek” deklarálták, amelyben csak az istem dolgok alapulnak a kinyilatkoztatott igazságokon. O azt hirdette, hogy a modernizmus az, „amely magában foglalja a történeti gondolkodást is”. Korábban amellett érvelt, hogy a Biblia szövegét a történeti-nyelvi kritika segítségével érthetjük meg, amely „hitelesen rögzíti az Istenről alkotott emberi tapasztalatot”. Elvetette az írás tévedhetetlenségének nézetét, és elfogadta az alapvető kritikai szempontot, de vallotta a Biblia sugalmazottságát, bár azt inkább a személyekre (és kevésbé a szavakra) értette, akik megtapasztalták Isten lelkét. Az I. világháborúig a legtöbb észak-amerikai bibliakutató elfogadta azt az elvet, hogy a bibliai elbeszélések rekonstrukciójának az irodalmi és történeti rekonstrukcióra kell épülnie. Ennek következtében a németellenes szemlélet csak az I. világháború kezdetével éledt fel 1914-ben, és ez egyben azt jelentette, hogy az észak-amerikai kutatók visszaszorították a német vonalat. Még Bacon is erőteljes anti-Wilhelmian nézőpontot vett fel, majd a háború alatt pacifistává vált. 16. A BRIT EGYETEMEK HATÁSA AZ USA-BAN (1916-1945) Az I. világháború következményeként Amerikából senki sem akart többé külföldre menni, legfeljebb csak a Bnt-szigetekre, különösen Oxfordba és Cambridge-be. A német és a brit biblikusok között alapvető szemléleti különbség, hogy a németeket a filozófiai megközelítés és a történetiség kérdései, a bnt kutatókat elsősorban a filológia és az archeológia érdekelték. A filozófiai megközelítést és a bibliai hermeneutikát más szempontok szerint művelték, mint német kollégáik. A történeti filológia művelése közben jobban építettek a papirológiai51 bizonyítékokra, mint a történelemfilozófiai elméletekre. Az észak-ameri50 The Historicity of Jesus (Case, Chicago 1912); The Evolution of Early Christianity (Case, Chicago 1914); The Social Origins of Christianity (Case, Chicago 1923); Jesus: A New Biography (Case, Chicago 1927). 51 A papirológia 1890-től számít önálló tudománynak. Az amerikai papirológiai társaságot (ASP) 1961-ben alapították a görög és latin papiruszok gyűjtésére és kutatására. A társaság támogatta és bátorította a kutatást ezen a területen, valamint a tanítási módszertant is. Az ASP a kiadója az egyetlen észak-amerikai szakmai folyóiratnak ezen a területen: The Bulletin of the American Society of Papyrologists (BASP). Ők adják ki American Studies in Papy- rology címmel a monográfiákat is, valamint alkalmi különkiadásokat: BASP. Az ASP évente tart összejöveteleket, 31
