Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)

2012 / 1-2. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században

BENYIK GYÖRGY Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században kai egyetemek teológiai fakultásai jobban igazodtak az utóbbi nézetekhez, mint a német gondolkodáshoz. Ebben az időszakban a vallási koncepciók kutatása átrendeződött, a hangsúly egyre inkább átterelődött az általános Hegel-féle idealizmus filozófiai koncepciójáról a tudo­mányos kritériumokra. Ez a változás széles körben elteijedt, de leginkább Nagy-Britan- niában, ahol hangsúlyozták a tudományos filológiát és a történelmet, a szociál- és kultúr­történetet és a bibliai archeológiát. Robert M. Grant (1917—) hangsúlyozta az archeológiát és a paleontológiát, idegenkedett a filozófiától és a filozófiai teológiától (1968). O egyéb­ként az 1950-es években gyászolta a biblikus teológia azon részét, amely egzisztenciális alapú volt. Nem véletlen, hogy számos biblikus az angol tudományelméleti vonalat követte. Ehhez járult még az is, hogy egyre nagyobb idegenkedés alakult ki Németországgal szem­ben. Nem túl sok német kutatók hívtak meg az USA-ba vagy a Johns Hopkins Egyetem­re, összevetve a korábbi időszakkal (pl. Paul Haupt, 1858—1926), viszont számos brit ku­tatónak ajánlottak fel helyet az Egyesült Államokban, többek között Kirsopp Lake-nek (1872—1946)52 is, aki Oxfordban tanult, majd leideni tanárság után 1914-ben a Harvar- don szerzett magának nevet, jeles szövegkridkusként tisztelték, illetve archeológiái fel­tárásokat is folytatott a II. világháborúig. Köztudott, hogy az Újszövetség első szöveg­családját róla nevezték el. Hasonló típusú kutatónak számít Frederick John Foakes-Jackson (1855—1941), aki négy-öt évig tanult Cambridge-ben, a Jesus College-ban, majd 1895—1916 között dékán is volt. Legfontosabb tanárai a cambridge-i triumvirek: J. B. Lightfoot, Henry Melvill Gwatkin és F. J. A. Hort, valamint Henry Barclay Swete és Robert Sinker. Már 61 éves volt, amikor New Yorkban az Union Theological College-ban kezdett egyháztörténetet ta­nítani, nyugdíjazásáig, 1933-ig itt működött. Legismertebb négykötetes művét53 a ke­reszténység kezdeteiről írta, de készített kommentárt az Apostolok Cselekedeteiről is. Szintén a kor jelentős kutatója James Moffatt (1870-1944), aki Glasgowban tanult, feltűnt Oxfordban és az United Free Church College Glasgow-ban, majd a Union Theo­logical Seminary-ban kezdett tanítani 1927-ben. Arthur Dardy Nock (1902—1963) Cam­bridge-ben szerezte a MA diplomáját, majd a Harvardra ment 1930-ban. Ekkor kezdett közelíteni egymáshoz az észak-amerikai és a kanadai bibliai tudományosság, ugyanis választja meg vezetőségét, ad számot gazdálkodásáról és dönt a kutatás támogatásáról. Az ASP támogatja a Papy- rology and Early Christian Backgrounds kutatói csoportot és a Society of Biblical Literature kiadványát is. Az archeoló­gusok által feltárt papiruszok jól őrzött körülmények között találhatók kitűnő gyűjteményekben például Egyip­tomban, de a híres Oxyrhynchus-pzpimszt az Oxfordi Egyetemen őrzik. Ezenkívül Heidelberg, a Columbia Egyetem, a Michigan Egyetem és Osztrák Nemzeti Könyvtár, továbbá a californiai Berkeley Egyetem is őriz na­gyobb papiruszgyűjteményeket. 52 The Text of the New Testament, London 1900; Texts from Mount Athos, Studia Biblica et Ecclesiastica 5, Oxford 1903, 89—185; The Historical Evidence for the Resurrection of Jesus Christ, Williams & Norgate-G. P. Putnam’s, Lon­don-New York 1907; The Early Days of Monasticism on Mount Athos, Oxford 1909; The Text of the New Testa­ment, London 1900; Earlier Epistles of St. Paul, their motive and origin, London 1911; The Codex Sinaiticus, 1—2 vo- lums, 1911-1922. 53 History of the Christian Church from the Earliest Times to the Death of Constantine, A.D. 337 (J. Hall & Son, Cam­bridge 1891). Művét többször is átdolgozta és kiegészítette: History of the Christian Church from the Earliest Times to A. D. 461, 7th ed. (George H. Doran, New York 1924); Christian Difficulties in the Second and Twentieth Centuries: A Study ofMarcion and his Relation to Modern Thought, Hulsean Lectures 1902-1903 (W. Heifer, Cambridge 1903); The Biblical History of the Hebrews (W. Heffer, Cambridge 1903); Hie Biblical History of the Hebrews to the Christian Era, 4th ed. (W. Heffer, Cambridge 1924). 32 TEOLÓGIA 2012/1-2

Next

/
Thumbnails
Contents