Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században
BENYIK GYÖRGY Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században Bacon tézise az volt, hogy ahogyan Izrael történetét rekonstruálták, úgy kell rekonstruálni Jézus életét is. Ezért az evangéliumok hátterére és az egyes evangélisták egyéni motívumaira és forrásaira koncentrált, alkalmazván azt a módszert, amelyet Redaktions- geschichtének (vagyis redakciókritikának) neveznek. Ellentétben európai kortársaival, őt inkább érdekelte a szöveg jelenlegi formája, mint annak korábbi forrásai és szerkesztése. Ennek ellenére elfogadta a Q-forrás, sőt más forrásanyag létét is, különösen azokat, amelyek kapcsolatban álltak Lukács evangéliumával és az Apostolok Cselekedeteivel. Irodalmi támogatója volt F. Ch. Baur, akivel osztotta azt a nézetet, hogy az ideák uralják a történelmet úgy, ahogyan azt Hegel elképzelte. Bacon rekonstrukciója az őskeresztény egyházról egyedülálló jelentőséget tulajdonított a Péter-hagyomány hatásának. Úgy vélte, hogy Márk evangéliumára Péter hatott legjobban és ennek következtében — tekintélyt alapon — Máté evangéliumára is hatott. A negyedik evangélium erősen elkötelezett Péter értelmezésében, mely értelmezés a szeretett tanítványtól származik. Bacon úgy vélte, hogy Pál leveleiben a péteri eszmék keverednek a lírai bölcsességi irodalommal. Ebben az értelemben igen nagy valószínűséget tulajdonított a történeti Jézusnak. De a részletek rekonstrukciói egészen távol álltak a fenti hagyományoktól, emiatt elmélete éles kritikát provokált. Néhányat Bacon is alkalmazott, mint például a „tendenz-kritik”-et, ennek következtében a hagyományos értelemben téves elképzelések voltak. Ebben az értelemben Machen — aki szintén a német biblikusok hatása alatt állt, ennek ellenére — támadta, hogy ez lenne a rekonstrukció modernizálása. George Foot Moore (1851—1931) számos egyéb tudóssal egyetemben Németországban tanult, majd az Andower Theological Seminaryban és a Harvard Egyetem teológiai iskolájában is feltűnt. Moore 1895-ben és 1909—1910-ben ismét Németországban volt, amikor csereprofesszorként tanított. 1895-ben publikálta az International Criticali Commentary sorozatban a Bírák könyvéről írt magyarázatát. Munkásságának késői korszakában tette közzé a nagyra tartott háromkötetes művét, Judaism in the First Centuries of the Christian Era címmel. Moore azt a módszert követte, amelyet a vallástörténet diktált. Hasonlóan Baconhoz, őt is érdekelte a vallási eszmék fejlődése, és amellett érvelt, hogy a II. századi judaista zsidóság folytatta a prófétai mozgalmakban kialakult eszmék továbbfejlesztését. Az új észak-amerikai bibliakritika iskolája a Chicagói Egyetem lett, amely egyrészt német professzorok hatása alatt állt, és követte azok tudományos módszerét, másrészt a szociológiai szempontokat kezdte hangsúlyoznia. A chicagói csoport az ún. tudományos módszertanra koncentrált, amely azt jelentette, hogy a Bibliát a filológiai, egzegeti- kai és az éppen akkor fejlődő új tudomány, a szociológia szempontjai szerint vizsgálta. Úgy tűnik, hogy ez vált Eszak-Amerikában az empirikus paradigma alapjává. A sola scriptura elképzeléssel szemben ez az iskola széles tapasztalatot szerzett és később sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonított az írás eseményei szemtanúinak, mint az írás formáinak. Harperen kívül, aki 1892-ben az egyetem elnöke is lett, még négy személyt sorolunk ezen iskola mozgatói közé. Ernest de Witt Burton (1856-1925),49 aki Lipcsében és Berlinben tanult. Shailer Matthews (1863—1941), aki alkalmazta az evolúciós szemléletet az evangéliumi szöveg elemzésében, és szociálisan érzékeny kutató volt. Edward Johnson The Records and Letters of the Apostolic Age (1899); Short Introduction to the Gospels (1904); Studies in Mark (1904); Some Principles of Literary Criticism and their Application to the Synoptic Problem (1904); Harmony of the Synoptic Gospels in Greek, társzerző Edgarf. Goodspeed (1920); Commentary on Paul’s Epistle to the Galatians (1920); Jesus of Nazareth, How He Thought, Lived, Worked and Achieved (1920). TEOLÓGIA 30
