Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században
BENYIK GYÖRGY Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században 12. A NÉMET PERIDUS RÉSZLETESEBB ELEMZÉSE (1900-1915) Észak-Amerikában a XX. század elején bibliakritikát azok tanultak, akik az egyház szolgálatában voltak és lelkipásztorként működtek. Charles Augustus Briggs40 a Biblia tanításának programját tudományos programként értelmezte, és azon fáradozott, hogy ezt a tudományos programot az egyháza is befogadja, és ezzel világosabban fogalmazza meg misszióját. Konfliktusba került a presbiteriánus egyházzal, amely néhány tételét elítélte. Tanítása szerint az egyházban minden természetfeletti hatalom valójában a Szentlélekhez tartozik. Hangoztatta, hogy az eredeti héber szövegben is vannak hibák, sőt azt is, hogy egyes messiási jövendölések nem teljesedtek be, valamint Mózes nem szerzője azoknak a könyveknek, amelyek az ő nevét viseli, vagyis a Pentateuchusnak, sőt Izajás nem szerzője annak a könyvnek, amely az ő neve alatt jelent meg. De leginkább azt a tételét támadták, hogy a megváltás az egész világra kiteljed. Mindezen tanai miatt a presbiteriánus egyház kiközösítette. Csak megjegyezzük, hogy a Szentírás tévedhetetlenségéről 1870. április 24-én szintén nyilatkozat jelent meg, de ebben kiemelték, hogy az eredeti szerző Isten, és nem az emberi szerzők. William Rainey Harper (1756—1906) ír és skót családi és társadalmi gyökerekkel rendelkezett, és korán vezető szerepet vívott ki társai között. Egyetemi tanulmányait a Muskingum College-ban kezdte, majd a New Concordon, Ohióban folytatta. 1872-ben átment a Yale Egyetemre, és ott posztgraduális tanulmányokat folytatott egészen 1876-ig. Rengeteget írt. 1891-ben, John D. Rockefeller mellett - mindösszesen 34 évesen - asszisztensként közreműködött a Chicago Egyetem megalapításában, melynek első elnöke is lett, ami természetesen nagyon jót tett akadémiai karrieijének. Kitűnő előadó volt, aki abban reménykedett, hogy a biblikus oktatási technikája a héber nyelvű levelező kurzusok segítségével a tömegekhez is eljuthat. A Chautauqua Egyetemen tartott előadásait és tanulmányi terveit a Chicago Egyetem tanáraként írta, és ezeket publikálta a University of Chicago Press újságban. Ezen kutatók feltevése a régi reformációs konszenzusra épült, vagyis a Szentírás tekintélyére, a Szentháromságra, a khalkedóni krisztológiára, a refor- mátori szóteriológiára és ekkléziológiára. Egészen különös, hogy protestáns létére Briggs 1910-ben igen aggódott amiatt, hogy ifjabb kollégái nyilvánosan rossz színben tüntették fel Jézus szűztől való születését. Szorgalmazta az egyiptológiai és az asszirológiai kutatásokat. Érdekes módon érzékelte a protestáns közösségekben a liberális lelkészek és a közösségek közötti mentalitásbeli különbségéből adódó feszültségeket, ezért azt szerette volna, ha növendékei az első években szoros kapcsolatot alakítanak ki az egyházközségekkel, hogy egyetemi éveik után sokkal könnyebben illeszkedjenek vissza azokba. A századfordulón azonban az észak-amerikai kutatók egyes körei kezdtek eltávolodni ettől a reformátori konszenzustól. Ebben jelentős szerepet játszott az, hogy az észak-amerikai tudósok német egyetemeken tanultak. Az 1890-es években több'mint 400 amerikai egyetemista éveken keresztül tanult német teológiai fakultásokon. Nem mindegyik növendék kapott német diplomát, de igen sokan. Számos növendék vált professzorrá, akik egy vagy több évet töltöttek Németországban, és igyekeztek lépést tartani a bibliatudománnyal, amely tagadhatatlanul német befolyás alatt állt ebben az időben. 40 Charles Augustus Briggs (1841—1913) egyetemi tanulmányait a University of Virginián kezdte (1857—1860), majd Berlinben tanult, végül a Union Theological Seminaryban diplomázott 1863-ban. Lelkészként tevékenykedett (First Presbyterian Church of Roselle, Newjersey 1869—1874), majd héber és más keleti nyelvek tanára lett a Union Theological Seminaryban (1874-1891), később pedig biblikus teológiát tanított (1891—1904) és a Presbyterian Review kiadója lett (1880—1890). 26
