Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században
Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században BENYIK GYÖRGY Benjamin W. Bacon (1860-1932) több német egyetemen hallgatott kurzusokat az 1890-es években. Elsősorban a szinoptikus evangéliumokat kutatta.41 Az érdekelte, hogyan fejlesztette a Szentlélek a keresztény tanítást. A rendelkezésünkre álló evangéliumokat a keresztény egyház reflexiója termékének tartotta. Különbséget tett Jézus evangéliuma és a keresztény egyházban megszületett evangélium írott változata között. Jézus evangéliumát véleménye szerint Pál és János teológiája értelmezte. Ellentétet látott a galileai Jézus és Pál apostol tanítása között. Márk evangéliumát tekintette a szemtanú evangéliumának. Pál tanítása nyomán a pogány egyházakban fejlődött ki a zsidóellenes gondolkodás. Sajátos etiológiai módszere az értékek fejlődésének a módszerét jelenti, amely a XIX. és XX. századi formakntikai módszerhez hasonlít. Azt tanította, hogy az evangéliumok jelenlegi szövege nem azonos a prehterárius vagy orális hagyományban megörökölt evangélium szövegével. Ezzel F. Ch. Baur nézete amerikai változatának, és az ún. „tendez-kritik” amerikai képviselőjének tekinthető. O is a német F. Hegel szellemfejlődésnek módszerét vette át. James Fredenck McGurdy42 a Torontói Egyetem tanára, aki Göttingenben és Lipcsében tanult az 1880-as években. A prófétai irodalmat a babiloni és az akkád irodalom és társadalom összefüggésében számos szövegpárhuzammal mutatja be. Kicsit áldozata lett a pánbabilonizmus elméletének, amelynek jellemzője, hogy minden zsidó vallási jelenséget, így a prófétizmust is a babiloni irodalomból vezette le. 13. RABBINIKUS TUDOMÁNYOK FEJLŐDÉSE ÉSZAK-AMERIKÁBAN A kiváló zsidó Talmud-szakértők fokozatosan vándoroltak ki Eszak-Amenkába, ezért a zsidó biblikus kutatás központja is ide helyeződött át, és ez Izrael állam megalakulása után is nagyjából így maradt. Ilyen személyiségnek számít Louis Ginzberg (1873—1953) Tal- mud-tudós,43 aki Németországban tanult, bár eredetileg Litvániából származott zsidó ortodox vallásos családból, és Vilmusi Ganon leszármazottjának tartotta magát. Tóra-tanulmányait Vilniusban kezdte. A Sulchan Arukot csak akkor fogadta el, ha egységben van a Talmuddal. 1899-ben érkezett Amerikába, azonnal fogadták a Hebrew Union College- ban. Tudományos elismertségét csak növelte, hogy az idők folyamán számos cikket írt a Jewish Encyclopediába. is. 1903-tól egészen haláláig tanított a Jewish Theological Seminary of Americán, New York Cityben. Számos ortodox zsidó tartotta őt mesterének, arra buzdította tanítványait, hogy a rabbinikus irodalmat szociális és történeti környezetben tanulmányozzák. A konzervatív rabbik új nemzedékét nevelte fel. Nézeteit 92 tézisben foglalta össze. Termékeny író, a Jewish Encyclopedia (Levy 2002) 406 cikkét közölte. A ha- lakikus mozgalom vezéralakja és a konzervatív zsidók tisztelt vezetője volt Észak-Ámen- kában 1917—1927 között. Az American Academy of Jewish Research alapítója és elnöke is volt. 41 Vö. The Apostolic Message, Century, New York 1925; The Beginnings of Gospel Story, Yale UP1, New York 1909; Commentary on the Epistle of Paul to the Galatians, Macmillian, New York 1909; The Gospel of the Hellenist, Herny Holt, New York 1933 stb. 42James Frederick McCurdy (1847-1935) „a kanadai bibliatudomány atyja”. A Princeton Seminaryban szezett diplomát bibliai nyelvekből 1868-ban. Nézeteit, melyeket 1871—1882 között vallott, modernistának bélyegezték és támadták. Németországi tanulmányútja után Toronto egyetemén tanított (1885—1914), nyugdíjazásáig. Legismertebb háromkötetes műve History, Prophecy and the Monuments (Macmillan and Co. and London) 1894-1901 között jelent meg. 43 The Responsa of Professor Louis Ginzberg (ed. Golinkin, D.), JTS, New York 1996. 27
