Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Török Csaba: Az értelem igénye - Miért van szüksége a teológiának a filozófiára?
TOROK CSABA Az értelem igénye - Miért van szüksége a teológiának a filozófiára? szikus, hisz az elmúlt évszázadok jól ismert sémáját használja fel: amennyiben a tudomány képes ismereteivel kipótolni az előző korok ismerethiányait, akkor megszűnnek azok a „lyukak”, amelyekbe az emberi gondolkodásban elrejtőzhet Isten (ilyen pl. az elképzelés, miszerint a természettudományos ősrobbanás-elmélet szükségszerűen kiiktatja egy teremtő Isten állításának lehetőségét). A magunk részéről megpróbáltunk választ adni a felvetésekre.5 Mivel nem akartunk kizárólag teológiai közegben mozogni, két állítást igyekeztünk alátámasztani: egyrészt hogy nem az Isten léte lett kiiktatva, megcáfolva, hanem egy lehetséges istenkép, mégpedig az, amelyet Hawkingék és Dawkinsékjól ismernek: az angolszász empirizmus és analitika filozófiájára reflektáló, sajátos istenérveket kovácsoló protestáns hittudomány istenelképzelése. Ezzel szemben a kontinentális (és katolikus) bölcselet már régóta külön utakon jár, alapvetően nem a kozmosz, hanem a mikrokozmosz, vagyis az ember (lélek, erkölcsiség stb.) felé fordul vizsgálódásaiban. Célunk nem a brendeli álláspont legyőzése volt, hanem pusztán annak demonstrálása, hogy a kérdés jóval differenciáltabb, mintsem azt néhány elméleti fizikai (vagy hasonszőrű) levezetéssel végérvényesen megválaszolni lehetne.6 A viszontválaszra októberig kellett várni. Előbb azonban még megszólalt Szent- pétery Péter evangélikus teológus is a vitában, megismételve a hagyományos apologeti- kus álláspontot.7 Brendel viszontválasza kemény hangvételűre sikerült.8 9 Azzal most (még) nem törődünk, hogy eközben az olyan kifejezéseket, mint a racionalizmus és a fideizmus, félre - értelmezetten alkalmazza. Kritikai szempontjait két szövegrészlet megvilágítja: — „Nehéz Török cikkében rendet rakni, nem is szándékozom, ugyanis az a helyzet, hogy szerintem nincs itt rend. A vallásban soha nem volt rend, soha nem találta meg a maga rendjét. A hit, a vallás mindig is a fides et ratio között ingadozott, jól illusztrálja ezt II. János Pál azonos című enciklikája ”? — „A hit valójában empirikus-logikai szempontból nem állja meg a helyét, azt pedig szégyel- lené bevallani, hogy csupán érzelemről van szó. Bár Török cikkében lényegében pozitívan próbálja bemutatni azt a »gondolkodásmódot«, amely a belső »bizonyosság« alapján próbálja meg látni a világot, és visszaigazolni magát. Szögezzük le világosan, ez a wishful thinking néven emlegetett érvelési hiba, az érzelem és értelem összegabalyodása, ezt isteníti Török és a fideizmus, mint olyan. ”10 Végkövetkeztetés: az emberi valóságnak két nagy régiója van, az értelmi és az érzelmi. Az előbbit lefedik a tudományok, az utóbbit kielégítik a művészetek. Még az emberi léleknek is lett tudománya (pszichológia), amely kiegészülve az érzelmi-művészeti pólussal teljességgel meg tudja válaszolni a szubjektív életértelemre és boldogságra vonatkozó kérdéseket. A vallásnak tehát nem maradt hely. Minden erőlködése arra irányul, hogy „gabalyodjon”, vagyis a két régió, értelem és érzelem határmezsgyéjén vibrálva, meg- ragadhatatlanul, poétikusan beszélve megpróbáljon túlélni - bár a társadalmi evolúciómár túlhaladta őt, „kudarcra van ítélve”, mivel „vészesen korszerűtlen”. 5 TÖRÖK Cs., Az üres trón, in Magyar Tudomány 173 (2012/5), 617-622. 6 Nem is volt olyan régen, amikor például Gödel a logika teljes fegyvertárával felszerelve ugyanígy lezárttá és végérvényessé nyilvánította az általa megalkotott istenbizonyítást. 7 Szentpétery P., Trónfosztás — vagy csak behunyt szemmel a trón előtt?, in Magyar Tudomány 173 (2012/10), 1248- 1251. 8 Brendel M., Fides et ratio, in Magyar Tudomány 173 (2012/10), 1252-1255. 9 Uo. 1252k. 10 Uo. 1253. 242
